Eltûntél e túltelített világban mely kristályossá dermedt nélküled. Felfoghatatlan zengés a teremtés s benne a lét mind félelmetesebb.

Kapcsolódó idézetek

1. Mert voltál: a világ értelme is megváltozott. Üres szavakban te vagy a tartalom. Lényed ereje valóságba emel képzelt örömöket. S a feneketlen égbolton te vagy a biztos pont hová értelmetlen életemet kapcsolom. Török Sophie
2. Bántott a világ... Szíved rejtekén sebzetten hallgatsz, s most töviseivel mélyen lelkedbe váj az értetlen csend. De magányod lassan a végtelenbe foszlik... Láthatatlan karok ezrei ölelnek s felépül benned újra a Rend. Simon András
3. Nincs menekvés, menten elfogyok. A mindenség alattam szétesett. Elnyel az a rettentő végtelen, A semmi tátongó szakadéka, Az ûr, ahonnan létem vétetett. John Henry Newman
4. Vannak a léleknek félelmetes viharjai, amelyben ég, föld, nap, éjszaka, élet, halál, minden összekeveredik egyetlenegy rettenetes borzalomban. A valóság elveszti jelentőségét. Felfoghatatlan dolgok tiporják le az embert. A semmi viharrá változott, az égbolt elhalványult, a végtelen kiürült. Távol állunk mindentől, a halált leheljük magunkba, csillagokra szomjazunk. Victor Hugo
5. Azt hittem, hogy világ csudája vagy, őrjöngés, álom, nyíló végtelen, ma azt tudom, hogy ha nem vagy velem, nem vagyok, nem játszom, nem létezem, felhők fehérje a szemembe fagy. (...) Azt hittem, hogy világ csudája vagy, de annál sokkal fontosabb. Gyurkovics Tibor
6. Mindennapi örömöm voltál, és mégis eltûntél az idő vadonjában. Szétfoszlottál a semmiben. Már nem tudom, hogyan és miért. Jelenj meg újra, teljes valóságodban. És bocsáss meg mindent. Nélküled a semmi vár reám. Az vár reám, hogy mint elanyátlanodott lélek éljek ebben a kietlen világban.
7. Valami baj volt a világgal, az élettel. Valami sötét, félelmes árnyék feküdt rá mindenre, mint valami eloszlani nem akaró köd. És egyre sûrûbb lett. Margaret Mitchell
8. Miféle világ ez körülöttem, S hová lettek az álmaim? Nem maradt semmim, Te vagy talán az egyetlen. Ismerős Arcok
9. Az élet tûnik, tovahal, Egy más világ emléke csal. Szép Ernő
10. Gyötrelem volt, de öröm is hiányod hisz benne voltál. Ha a meghalás görcsében emléked is semmivé lesz s felszívódsz az áttetsző szenvedésben Beney Zsuzsa