Miféle világ ez körülöttem, S hová lettek az álmaim? Nem maradt semmim, Te vagy talán az egyetlen.

Kapcsolódó idézetek

1. Te vagy az álmom, jutalmam mindenért. S ha néha féltem, melletted véget ért. Amikor itt vagy, nem kell már semmi sem. Félek, hogy álmodom és mégis elhiszem.
2. Te vagy mindenem, kit semmi sem pótolhat, Fölöttem egyedül te uralkodol csak. Ragyoghat az égről a napvilág másnak: Engem éj környékez, bús éj, ha nem látlak. Jakab Ödön
3. Nekem már nem kell többé semmi más, és neked se, Bárhol is kössek ki, nincs más, aki így szeretne. Köszönök mindent, és ha véget ér az álom, Mindig emlékezz, hogy te voltál a legszebb csalódásom. Children of Distance
4. Csak egyet álmodsz, és jövök, A földön itt mi sem örök, S melletted leszek újra én. Várnai Zseni
5. Nincs senkim, nincs semmim ezen a világon, Nincs semmi oly nagy, mint az én árvaságom, Szivem fel-feldobog, szeretni szeretne, S olyan sincs, aki egy jó szót odavetne.
6. Reménytelen ábránd volt csak, Áprilisi múló nap. Az álmaim mégis felkavartak, S a szívemet elloptad. George Orwell
7. Átsírt éjszakák, elvesztett barátok, A világ közepén magadat egyedül találod. Children of Distance
8. Már nem érzem, hogy mellettem lenne. Azt hiszem, már nincs itt. Azt hiszem, elhagyott, végleg elment.
9. Néha észre sem veszed, hogy valami megváltozott, azt hiszed, hogy te te vagy, és az életed nem változik. De egy nap felébredsz, körülnézel és már semmi sem ismerős, egyáltalán semmi.
10. Mindennapi örömöm voltál, és mégis eltûntél az idő vadonjában. Szétfoszlottál a semmiben. Már nem tudom, hogyan és miért. Jelenj meg újra, teljes valóságodban. És bocsáss meg mindent. Nélküled a semmi vár reám. Az vár reám, hogy mint elanyátlanodott lélek éljek ebben a kietlen világban.