Eltelik fél óra, fél órán keresztül hiszek a történetben, amit az imént találtam ki, aztán eszembe jut, hogy az egész csak álom.

Kapcsolódó idézetek

1. Van, amikor csak emlékszem arra, ami éppen történik. Fodor Ákos
2. Az idő csalóka. Az egyik nap még álmodozol, a másik nap meg valóra válik az álom.
3. És ekkor hirtelen, egy pillanat alatt, egyszer az életben meglátsz valakit, és tudod, hogy minden álmod valóra vált. Olyan ez, mint amikor felébred az ember, a feje még kába, a látása homályos, nem is tudja pontosan miért, aztán hirtelen, a reggeli kávéivás közepén eszébe jut az álma. Először csak az álom kis szelete, aztán nagyobbik része, aztán az egész. Fölidéződik hirtelen a teljes történet színhelyestől, szereplőstől. Ismerős lesz az egész, és az ember szeretne visszajutni az álom színhelyére. De nem tud. Akármennyire próbálja, nem tud. Az álom üldözi majd tovább. Lehet, hogy egy napig. Lehet, hogy egy életen át. Ezt is megtehettem volna. Megtehettem volna, hogy hagyom, hogy a képed üldözzön egy életen át. De ezt nem akartam. Elhatároztam, hogy inkább rohanok, mint egy őrült, hogy visszajussak az álmomhoz, mielőtt túl késő lenne mindkettőnknek. Ezért jöttem el hozzád. Nem tudtalak volna csak úgy, könnyedén elveszíteni, nem bizony, ennyi év várakozás után.
4. Az idő nem más, mint fikció, emberi kitalálás, csinálmány. Az álom egy suhanó másodpercébe például hosszú esztendők íze, eseménye fér el. Hunyady Sándor
5. Álom közben úgy találunk ki történeteket, ahogy az alkoholos demenciával küzdő ember konfabulál, olyasmivel tömködve be a lyukakat a memóriájában, ami sohasem történt meg. Utána néhány perc alatt elfelejtünk mindent - akárcsak egy Alzheimer-beteg. Dick Swaab
6. Néha azt hiszem, hogy a boldogság csak egy álom, és az álmokat csak azért találták ki, hogy legyen miután vágyódnunk.
7. Az álom írás, az írás pedig sokszor nem más, mint álom. Umberto Eco
8. Az álmodó, aki tudja, hogy csak álmodik, félig ébren van már. Karinthy Frigyes
9. Bemegyek, visszatérek. Remélek, nem remélek. Fejteném, mint egy álmunk, még mit lehetne várnunk. Illyés Gyula
10. Néha úgy érzem, hogy az életem, amelyet lélegzetről lélegzetre élek, pusztán csak álom, s az éjszaka ködös, örvénylő álomképei az igaziak.