Emlékeim olyanok, mint az aranytallérok az ördög bugyellárisában: amikor kinyitja az ember, lehullott falevelet talál helyükön.

Kapcsolódó idézetek

1. Az emlékeim sorra hagynak el, (...) elszivárognak, akár a víz, ami kifolyik az ujjaim között. Fredrik Backman
2. Bárcsak emlékeznék apámra. De hiába hunyom le a szemem, az emlékeim homályosan kavarognak, mint a füst. Malála Júszafzai
3. Az emberi emlékezet olyan, mint homok a pusztában. Dmitry Glukhovsky
4. Az emlékeink olyanok, mint az öreg fa gyökerei: mélyre nyúlnak és mindig táplálékot nyújtanak.
5. Az emlékek megbízhatatlanok, ugyanolyan szeszélyesek, mint a képzelgés. Maja Lunde
6. Emlékeim kavicsok a holtág partján, Kincsek: színes, szürke, éles vagy ránctalan. Mind gyémánttá csiszolják egymást a mában, Bár fényük még üveg, min megcsillan a Nap.
7. Az emlékek olykor pusztítóbbak, mint a puskagolyó. Carlos Ruiz Zafón
8. Az emlékekkel úgy vagyunk, mint a fényekkel, minél távolabbról világítanak, annál jobban ragyognak.
9. Az emlék olyan, mint a halott fa: ki kell vágni, ha tovább akarunk lépni.
10. Mi lesz az emlék, hogyha elfakul? Mint hullócsillag, messze-messze hull.