Én egy elvetélt mûvész vagyok, aki tele van hóbortos ötletekkel és fellengzős igényekkel, és talán a boldogság képességével is, de nincs meghatározott eszköze mindennek a kifejezésére.

Kapcsolódó idézetek

1. Mûvész vagyok, a hatalom és a pénz rendszerét nem értem. Fontos emberi ügyekben tudok csak gondolkodni, és hiszek egyfajta naiv, sajátos igazságban. Gryllus Dorka
2. A mûvészet a formába öntött lehetetlenség igénye. Albert Camus
3. Én szeretek szerelmes lenni. Szeretek megrészegedni tőled. Szeretek "hülye" lenni, de ez nem boldogság. Egy életmûvész a szerelmet nem a boldogságáért keresi, hanem a misztérium miatt. A részegség és a repülés miatt. Tudja jól, hogy ez mivel jár: könnyel, hiánnyal, fájdalommal, kéjjel, örömmel, szédülettel és kétségbeeséssel. Müller Péter
4. A boldogság jó érzés, de nem kedvez az írásnak. Láttál te már gondtalan mûvészeket? Guillaume Musso
5. A mûvészet tulajdonképpen egyfajta öngyógyítás a boldogtalanság enyhítésére. Nem való mindenkinek, és ezzel nincs semmi baj. Ha valakinek megfelel az, ami van, csak ül, és nem alkot semmit. A mûvész viszont elégedetlen, így mindig csinál valamit: megszólal, fest, vagy csak keresztbe teszi a lábát, és felkiált: ez a mûvészet! Wahorn András
6. Az emberek feje tele van készen kapott gondolatokkal, mintákkal és előítéletekkel. Egy mûvész feladata nem lehet más, mint hogy kirángassa az embereket a megszokott sémákból. Bródy János
7. A mûvészet nem fennkölt és szent, hanem öröm; nem keresgél értéket és mélységet - úgyis megtalálja végtelen felelőtlenségében. Horváth Viktor
8. A mûvész nem elégedhet meg pusztán a mûvészettel. Hiába is tagadja, természetes vágy él benne az elismerés után. Agatha Christie
9. Ez a társadalom elvesztette az érzékét, hogy megítélje, mi a mûvészet. A mûvészet bizonyos dolgok kifejezése. Ehhez a kifejezéshez pedig 100%-os szabadságra van szükség. Kurt Cobain
10. A társadalom belém verte azt a romantika zsenikultuszában gyökerező káros és megalapozatlan hiedelmet, miszerint minden mûvésznek kell valami idegbaj, és én mûvészként akarom definiálni magam, mert nem hiszem el, hogy a mûveim nélkül is szerethető vagyok, ők a kezeim, amikkel megragadom a nép húsos tőgyét, és szeretetet facsarok ki belőle. Kellerwessel Klaus