Én mindennek a közepe, te mindennek a széle, És ha én vagyok az egyetlen, ki érez itt a földön, Akkor ti mind rabok vagytok, és az élet nektek börtön. És ha te voltál az igazi, akkor elmentem melletted, És leejtetted a maszkodat, mielőtt még felvetted.

Kapcsolódó idézetek

1. Börtön a világ, Mégiscsak börtön, noha véghetetlen. (...) Ez a ketrec: maga a világ! És rabja lenni: maga a szabadság. (...) Ki szökne innen: magától szökik, S ki cserbenhagyná: magát hagyja cserben. Székely János
2. Akár lehetnél az is, aki vagy. Másokban ne leld önmagad! Majd akkor legyél ugyanolyan, Ha ott rohadsz a föld alatt. Leander Kills
3. Lehetnél másé talán vagy mindenkié Az enyém biztosan nem vagy. De ha az öledbe bújok, nem érdekel, Az sem, hogy volt-e tegnap. És ha tegnap volt is, voltál-e benne Te Vagy voltam-e én? Nem fáj a kérdés, hogy van-e igazság A világ legvégén. Ákos
4. Minden lélegzeted az enyém. Az adja nekem az életet. A szíved az enyémmel dobban, és megfulladok, ha elmész mellőlem.
5. Minek van egy eleje, ha mindig van egy vége? Ahelyett, hogy szorítanád, engedd el végre! Mosolyogj a sötétben, és ha senki se látja, sírni szabad fényes nappal az utcákat járva. Magashegyi Underground
6. Miféle világ ez körülöttem, S hová lettek az álmaim? Nem maradt semmim, Te vagy talán az egyetlen. Ismerős Arcok
7. Én állat volnék és szégyentelen, nélkületek, kik játszotok velem - Köztetek lettem bolond, én a véges. Ember vagyok, így vagyok nevetséges. József Attila
8. Ha karomba zárlak téged, a szabadság ölel, A világ csak rángat engem, a karod ringat el. Ákos
9. Magam vagyok mindenütt a világon, magam vagyok jártomban s megpihenten, magam vagyok, hogy nincs ebben se párom, magam vagyok mindentől elfeledten, magam vagyok, ha sértést kell viselnem, magam vagyok, ha könnyem elzokogtam, magam vagyok hívemtől elhagyottan.
10. Ha én lennék a valóság, te csak egy álom lennél, És ha én elmegyek innen, hidd el, hogy te is mennél.