Én mindig először megszagolom a könyvet, beszívom a képeket és a betûket, aztán úgy érzem: én vagyok a mese és a könyv az olvasó.

Kapcsolódó idézetek

1. Egy könyvnek mindig a végét olvasom el először, hogy ha esetleg meghalnék közben, legalább tudjam, mi lett a vége. Nora Ephron
2. Szeretem a könyvet, és úgy nézek rá mindig, mint a csodára. Mint elmúlt vagy élő lelkek néma- vagy hangosfilmjére, titkos jelekbe zárt örömére vagy fájdalmára. Fekete István
3. Sajnos, kétszer, sőt háromszor is el kell olvasni valamit - így teszek én, és így tesznek író barátaim is: tulajdonképpen a kedvenc könyveinket olvassuk állandóan, újra meg újra. Mindig valami újat talál bennük az ember, s éppen a mese, a cselekmény az, amely ilyenkor lehullik a mûről, mert az ember már nem várja izgatottan, hogy mi fog történni. S a mese helyett érvényesül a sokkal döntőbb, ami sohasem témája vagy tárgya a regénynek - de maga a mû. Ottlik Géza
4. Minden írásról azt gondolom, hogy amit én leírtam, az a fele. A másik felét az olvasó teszi hozzá, mellérakja a saját élményeit, gondolatait, ilyen alapon ahányan elolvasnak egy könyvet, az annyiféle könyvvé válik. Vámos Miklós
5. Hiszem, hogy a könyv mindig megtalálja az olvasóját, s az olvasó a könyvben azt, amire neki épp szüksége van. Csepelyi Adrienn
6. Az olvasó embert elsősorban az jellemzi, hogy mindig éppen benne tart egy könyvben. Hegedüs Géza
7. A könyvet mindig ketten alkotják: az író, aki írta, s az olvasó, aki olvassa. Kosztolányi Dezső
8. Az író mindig olvasó is, és ez az olvasó mindig nagyon nagy hatással van az íróra. Cserna-Szabó András
9. Ha egy jó könyvet először olvasok, az éppen olyan, mintha új barátot szereznék, s ha egy könyvet, amelyet ismerek, újra elolvasok, mintha régi baráttal újra találkoznám.
10. Hiszem, hogy amikor valaki könyvet olvas, a fejében megszületik a saját filmje, arcot teremt a szereplőnek, megrendezi a jeleneteket, hallja a hangokat, érzi a szagokat. Paulo Coelho