Érezni fogod legbelül, ha megértél a találkozásra. Becsülni fogod magad annyira, hogy tudd csak azt elfogadni, akire szívből vágysz. Nem beérni kevesebbel, csakis a legjobbal. Csak akkor és csakis akkor fog értelmet nyerni a milliónyi kiontott könnycsepp, és a be nem teljesedett, szappanoperásdis kapcsolatok. Érteni fogod, hogy velük miért nem volt rózsaszín köd, és vele miért van. Ugyanis ha bármelyikkel jött volna a nagy rózsaszín felhő, soha, de soha nem ülhetnél most ott mellette. És az szívás lenne.

Kapcsolódó idézetek

1. Azt akarom, hogy úgy nézzen rám, hogy igen, ő hozzám tartozik, de tudja azt, hogy mennyire törékeny minden, ami mögöttem lapul. Tudjon róla, tudjon mindenről, és pont ezért ragyogjon a szeme. Éreztesse, hogy több vagyok, mint aminek érzem magam. Jóval több, mert így fog arra ösztönözni, hogy igenis, menni kell előre. Egy ilyet nem tudnak szétszakítani, senkinek sincs hatalma felette. Nincs az a valaki, aki bele tudna rondítani, hiszen áthatolhatatlan millió szál szövi össze az életeteket, itt bizony nincs helye féltékenységnek. Kötődésnél nincs taktika, csak őszinteség. Oravecz Nóra
2. Csupán a szeretet - ha nem párosul a másik lényének mély megértésével - nem elég. Csak az lesz a tiéd, akit értesz is. Akit nem, az elvehető, elveszthető, el is felejthető. Nem lesz lelked és életed része. Müller Péter
3. Ha valaki szeret vagy szeretett, érje be vele. Többet ne is kívánjon magának. Más gyöngyszemet hiába is kívánna magának az élet sötét redői közt. Szeretni annyi, mint tökéletessé válni. Victor Hugo
4. Amikor vele vagy, minden értelmet nyer. A szíved kalapál, mellette az vagy, aki lenni szeretnél, nem pedig az, aki tényleg vagy. És a gondolat, hogy nélküle éld le az életed, nemcsak kibírhatatlan, hanem elképzelhetetlen.
5. Okkal mondtam, hogy boldogabb lennék egyedül. Nem azért, mert úgy gondoltam, egyedül boldogabb lehetnék. Azért, mert úgy gondoltam, ha szeretnék valakit, aztán szétmennénk, talán nem élném túl. Könnyebb egyedül lenni. Mert mi van, ha rájössz, hogy szükséged van a szeretetre, de nem kaphatod meg? Mi van, ha megszereted, és támaszkodsz rá? Mi van, ha erre alapozod az életed, és aztán minden szertefoszlik? Túlélhetsz ekkora fájdalmat?
6. Egy idő után megtanulod a finom különbségtételt a kézfogás és az önfeláldozás között... És megtanulod, hogy a vonzalom nem azonos a szerelemmel, és a társaság a biztonsággal... És kezded megérteni, hogy a csók nem pecsét, és a bók nem esküszó... És hozzászoksz, hogy emelt fővel és nyitott szemmel fogadd a vereséget: a felnőtt méltóságával, nem pedig a gyermek kétségbeesésével... És belejössz, hogy minden tervedet a mára alapozd, mert a holnap talaja túl ingatag ehhez... Egy idő után kitapasztalod, hogy még a napsugár is éget, ha túl sokáig ér... Mûveld hát saját kertecskédet, magad ékesítsd fel lelkedet, ne mástól várd, hogy virágot hozzon neked...
7. Ne az kelljen, aki betoppan, majd hirtelen őrülten szeret, hanem az, aki nem tud és nem is tudott élni nélküled, hiszen utóbbi minden mosolyodtól erősebbnek érzi magát, az, aki meg őrülten szeret, valami olyanhoz ragaszkodik betegesen, amit most lát. Valamit, ami felcsillant előtte, de lehet, hogy egy év múlva már sehol sem lesz. Meglátja a csatáidat, és elsétál, hiszen mást képzelt el. Vágyj arra, aki ismer. Aki látja azt, aki vagy. Azt, aki nem törődik az álcáiddal, aki könnyedén átsiklik rajtuk, mert tudja, hogy nincs jelentőségük, és az, ami vagy valójában, mögötte van. Ne vessz el a lángokban. A lángok jönnek, fellobbannak, de van, hogy a fényük nem tart túl sokáig, vagy hirtelen kialszik. Vágyj valamire, ami tölt egy életen át. Valakire, akitől többnek érzed magad, hiszen a szerelem elmúlik, de a teljesség, amit a másik miatt érzel... az bizony örökre megmarad. Oravecz Nóra
8. Csak a boldogsághoz ragaszkodhatsz, de valamihez, ami már rég nem mûködik... semmi értelme. Érd el egyszer, legyél boldog, és onnantól bizony nem adod alább. Nem kockáztatsz, ragaszkodsz hozzá. Tudod, hogy mással nem éred be, mosolyokat akarsz és örömöt - nem fájdalmat, vagy összetört álmokat. Oravecz Nóra
9. Ha nem érted meg igazán a társadat, akkor igazán szeretni sem tudod - és nem tudsz igazán törődni vele. (...) Minél inkább megértesz valakit, annál jobban fogod szeretni. Thich Nhat Hanh
10. Azt akard, aki téged szeret, aki csak rád vágyik. Olyat, aki tudja, hogy mennyire szerencsés, mert mellette vagy - de ezt csak akkor teheti meg bárki, ha először elfogadod magad. Hogyan is tisztelhetnének, ha bármit megengedsz a másiknak azért, hogy megkaphasd azt, amire vágysz - még akkor is, ha az csak egy ölelés, ami nem is valódi? Egyszerûen nem érheted be olyannal, akinek sohasem leszel elég. Miért is adnál neki energiát? Felesleges. Ne törődj vele, búcsúzz el tőle. Az, aki soha nem tudott szeretni, talán nem is fog... Ne harcolj a szeretetért, nincs rá szükséged. Azt vagy adják, vagy nem. Nem erőszakolhatod meg a másikat, hogy érezzen úgy, ahogy te. Megpróbálkozhatsz vele, hagyhatod, hogy kihasználjon, megmentheted az életét, csak épp pontosan így fogod elérni azt, hogy soha ne akarjon többet tőled. Oravecz Nóra