Érzések szívbe szorulva, emlékek hevernek szerteszórva. Össze már nem szedhetem, emlék vagyok én is, sosem volt szerelem.

Kapcsolódó idézetek

1. E kebelben volt egyszer szeretet. De többé nincs benn semmi érzelem! Kitépték belőle a szívemet, És szív nélkül, ah, nincsen szerelem! Szomory Károly
2. Én se voltam soha szerelmes. Ezt még sohase éreztem, amit tőled érzek. Szerelem. Szilvási Lajos
3. Énnekem már nem fáj semmi, És örömet semmi nem ád. Csak emléked fáj még... oh hogy Örökké emlékezem rád! Vajda János
4. Az elszenvedett sérelem szögesdrótot vont a szívem köré... a szívem jéggé fagyott, és sosem tudok változtatni azon a hidegségen, amelyet akkor érzek, ha erre a személyre gondolok.
5. Az érzések, amiket irántad érzek, felemésztenek. Nem tudom, hogy ez szerelem-e, de valami hatalmas dolog, amit nem tudok csak úgy lerázni magamról.
6. Hát nem marad meg soha semmilyen kapcsolat? Olyan meghittnek, olyan zavartalannak, amilyennek kezdetben látszott? Nem állhat fent soha semmilyen helyzet sokáig? Hirtelen szúrni kezdett a szívem, éles és metsző fájdalommal, kimondhatatlan nosztalgiával csak az imént eltûnt pillanat után is. Végh György
7. Emlékeid, ha változol, Változnak benned és veled. Mi volt: egyszerre nincs sehol; Az élet mindent elfeled. Gábor Andor
8. Kérdés, szerelem volt-e ez tényleg. Az volt. Mert fáj. Mindegy, most nincs más hátra, mint hordozni (...) a gyászt, tûrni a fájdalmat csöndben és titokban. Elmúlik. (...) El szokott múlni.
9. A szavakat könnyen elfeledjük. A szívünket mardosó érzéseket az idő kíméletlenül számûzi az emlékeinkből. A végén nem marad semmi.
10. Millió féltve őrzött érzés szomorú szívem legmélyén hever, mert sosem mondtam el. (...) Szorosan ölelj, hogy fájjon, úgy, mint semmi más. Csak te vagy az életem, halálom, kiért néha könnyezem, belátom, de ez az, ami tán a legszebb vallomás.