Ettől lesz valakiből szerencsejátékos: örülünk, ha nyerünk, de nem bánjuk túlságosan, ha veszítünk. Vagyis inkább nem bánjuk eléggé.

Kapcsolódó idézetek

1. A szerencsejáték nem bûn, ember voltunk egyik kifejeződése csupán. Kockáztatunk. Van, aki a játékasztalnál teszi, van, aki nem. Az ember játszik, nyer, játszik, veszít. Játszik. Jeanette Winterson
2. Akkor vagyunk szerencsések, ha életünk során nagyobb arányban tudunk lelkesedni valamiért, mint felháborodni valami ellen. Szinetár Miklós
3. Szerencsés az, akinek olyan természete van, hogy röhögni tud az egészen. Mindig. Szívből és őszintén. Vidám akkor is, ha semmi oka sincs rá. Müller Péter
4. A szerencsejátékost a győzelem reménye hajtja s a veszítéstől való félelem villanyozza fel, és amikor nyer, azt hiszi, a szerencse mindörökre mellészegődött, ismét nyerni fog. Jeanette Winterson
5. A játék az, mi minket egybefûz: érzéseinknek is rugalma van - és még a bánatunk is oly derûs, hogy egymástól eltûrjük boldogan. Mi már tudjuk: míly jó a szenvedés s hogy szenvedni olykor nem is nehéz. Végh György
6. A nyerteseket mindenki szereti, bár általában nem túl szeretetreméltók. Leggyakrabban mániákusak, önzők és tapintatlanok. De nem számít. Elnézzük nekik. Szeretjük őket, mikor győznek. Fredrik Backman
7. A remény a legtöbb ember számára kifejezetten jó dolog, valami olyasmi, ami átsegíti őket a nehéz időkön. Egy szerencsejátékos számára azonban maga a vég. Azt sosem szabad kockáztatni, amit elveszíthet az ember.
8. A szerencse szeszélyes, a nyerési lehetőség bizonytalan, játszani mégis jobb, mint a játékról lemondva megelégedni az üres semmivel. Mika Waltari
9. Az emberek általában nem oly szerencsések, és nem oly szerencsétlenek, amint gondoljuk; fény és árnyék, öröm és bánat királynak és napszámosnak rendesen kijár. Andrássy István
10. Nem az számít, elveszítjük-e a játszmát vagy sem. Az a fontos, hogyan viseljük el a veszteséget, hogy miképpen változunk meg tőle, okulunk-e belőle, használjuk-e a még sohasem volt új tapasztalatokat a következő játszmákban? A vereség furcsa módon egyfajta győzelem. Richard Bach