Ugrás a tartalomra
Dörög az ég, a szívem gyorsan ver.
A vihar súlyos kézzel úgy visz mindent el,
Ahogy az apró porszemet kósza nyári szél.
Üres világod - látod, éppen ennyit ér!
Kapcsolódó idézetek
-
Vannak a léleknek félelmetes viharjai, amelyben ég, föld, nap, éjszaka, élet, halál, minden összekeveredik egyetlenegy rettenetes borzalomban. A valóság elveszti jelentőségét. Felfoghatatlan dolgok tiporják le az embert. A semmi viharrá változott, az égbolt elhalványult, a végtelen kiürült. Távol állunk mindentől, a halált leheljük magunkba, csillagokra szomjazunk.
Victor Hugo
-
Csak a szél, ami játszik velem,
egy árva léggömb az én szívem.
Csak a szél, ami játszik velem,
kegyetlen szél, csak te vagy nekem.
Puskás Péter
-
A dühből és gyûlöletből, ami oly sokáig uralta a szívemet, már csak néhány halvány nyom maradt. Olyan volt, mint a vihar, amely úgy tombol, mintha itt lenne a világ vége, aztán egyszer csak véget ér, és sietve tovább áll.
Susanna Tamaro
-
A (...) vihar a szívemben van. És ha nem csillapítom, felemészti az életemet.
-
Úgy sújtja a földit az ég,
Hogy eszét teszi tönkre.
Aki rossznak látja a jót,
Csak percekig él - s vesztébe rohan.
Szophoklész
-
A magány olyan, mint egy
Árva harmatcsepp egy levélen.
A kis szél is rezgeti,
A levelet meglibbenti,
Egyensúlyát, ó, elveszti,
A földön porrá zúzódik.
Dinnyés József
-
Tudják, mi egy nyári zápor? Először is, a nyári eget szétszakító tiszta szépség, a szívünket eltöltő, tisztelettel vegyes félelem, hogy olyan nevetségesen jelentéktelenek, olyan törékenyek vagyunk a fenséges nagyság kellős közepén, úgy kitölt minket ez a nagyság, megdermeszt, lenyûgöz, elbûvöl a világ pazar bőkezûsége. A zápor és a nyár, a mozdulatlan port elsöpörve, olyan hatással van az emberi lélekre, mint egy végtelen hosszú lélegzet. Vannak nyári záporok, melyek úgy veszik be hozzánk magukat, mint egy új szív, amely egy ritmusban ver a másikkal.
Muriel Barbery
-
Sokszor a világ, a semmi, és a nincs,
akkora terhet rak rám,
hogy elhagy a szép, a jó, a hit.
És elfogy bennem a varázs:
Sohonyai Attila
-
Ez most egy ilyen nap,
Szürkébb már nem lehet.
Ez most egy ilyen nap,
Az égen a fellegek
Kergetik egymást, én meg
Állok itt csak szótlanul,
Várom, hogy jobb lesz és
A vihar majd elvonul...
Tankcsapda
-
Vihar szárnyán repül a gyors idő,
terhe súlyos, akár egy malomkő.
Röpít magával fájó, nagy gondokat,
szabad mégis, mint a gondolat.
Lord