Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

Ezért érzem az erős nosztalgiát, mert mára már eltûnt az utópia, így a jövőbe vágyódás is, és nem előre, csak visszafelé vágyódunk, ahol a múlt ereje összpontosul.

Karl Ove Knausgard
👴 Bölcsesség kora 🌱 Bölcsesség
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. Egyetlen dolog biztos, a jelen. A múltat folyton átértékeljük, megtöltjük nosztalgiával, a jövő csak fátyolhalmaz, szüntelen fátyollebbenés, s minden fátyol mögött egy-egy halott illúzió..., de a jelent módunkban van enyhíteni. Jókai Anna
  2. Múltérzékenységem élesedik, jövőérzékenységem tompul. Ami megtörtént, annak teste van, a tervek viszont csak ködalakok. Az évek múltával mindinkább figyelmesen, sőt vágyódva nézem a múltat, akárha mese volna. Konrád György
  3. Mikor nincs miben reménykedni és nincs mire várni, az ember nem a jövő, hanem a múlt felé néz: a büszkeség, és nem bármiféle vágy ad erőt ahhoz, hogy talpon maradjon.
  4. Összetévesztjük a saját magunkban bekövetkező változásokat a korok változásaival. Ahogy öregszünk, jobban tudatában leszünk azoknak az ostobaságoknak és veszélyeknek, amik végig jelen voltak. Így minden generáció nosztalgikussá válik a régi szép idők iránt. Steven Pinker
  5. A fiatalság nem látja azokat a dolgokat, melyek a jelenben vannak, hanem a távoli jövőre függeszti a szemét. Pedig semmi sincs a jövőben, nem is lehet: az embernek csak a jelenhez van köze. Az évek múlásával egyre kevesebbet törjük a fejünket a jövőn, és egyre többet gondolunk a jelenre. És persze a múltra. Alberto Moravia
  6. Az egyszerû vágyak egyszerû utópiákat szülnek. Ha éhesek vagyunk, fényûző vacsorákra ácsingózunk. Ha fázunk, lobogó kandallót képzelünk magunk elé. Ha betegségek gyötörnek, örök fiatalságról álmodunk. Ezek a vágyak mind feltûnnek a régi idők utópiáiban, amikor az élet vad, kegyetlen és rövid volt. Rutger Bregman
  7. A nosztalgia egy szúrás a szívbe, sokkal erősebb, mint amilyet egy egyszerû emlék ki tud váltani.
  8. A múltba kapaszkodsz, fontosnak tûnik előtted, mert átélted, de az már tegnap, és nincs már hatalmad fölötte. A jövő csábít, mert álmodban ízlésed szerint formálhatod, de tulajdonképpen még nem létezik, és hiába foglalkozol vele. A jelen oly kicsi, hogy semmi értéket sem tulajdonítasz neki, s mégis egyedül az van hatalmadban, és élted a jelen pillanataiból tevődik össze.
  9. Az ember, ha öregszik, szeret visszatérni a múlthoz. Szeretné átérezni, amit régen érzett. Agatha Christie
  10. Néha azt hisszük, hogy visszavágyunk valamely helyre, pedig csak az után az idő után sóvárgunk, midőn ott éltünk és ifjabbak, frissebbek voltunk. Az idő így ámít bennünket a tér álarcában. Utazzunk csak oda, kitûnik a csalódásunk. Arthur Schopenhauer
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat