Az egyszerû vágyak egyszerû utópiákat szülnek. Ha éhesek vagyunk, fényûző vacsorákra ácsingózunk. Ha fázunk, lobogó kandallót képzelünk magunk elé. Ha betegségek gyötörnek, örök fiatalságról álmodunk. Ezek a vágyak mind feltûnnek a régi idők utópiáiban, amikor az élet vad, kegyetlen és rövid volt.

Kapcsolódó idézetek

1. Néha megfogható érzésekre vágyok. Átlagos, hétköznapi dolgokra. Mert akkor elhiszem, hogy majd minden a helyére kerül. Ha majd felnőtt-féle életet alakítok ki, ha majd lejárok bevásárolni a sarki boltba, akkor majd talán. Akkor majd nekem is megy, ami szemmel láthatólag mindenkinek egészen egyszerû. Akkor majd szépen eljárok dolgozni, majd biztos gyûjtök is valamit, csak azért, hogy normálisan éljek. Néha tényleg elhiszem ezt, hogy csupán ennyin múlik. Albert Tímea
2. Régen az emberek jobban tartottak a nélkülözéstől, mint bármi mástól, az éhezéstől, a szegénységtől, a hidegtől, kellemes dolgokról álmodtak: kevesebb kínlódásról, kevesebb hidegről, arról, hogy jut idejük magukra; látástól vakulásig dolgoztak, sötét és néha nyirkos házakban laktak, a legközelebbi orvos messze volt, az iskola még messzebb, korán meghaltak, kevés boldog pillanatot éltek át, az életük merő küzdelemben telt. De te tudod, ma milyen az életünk, mindenünk megvan, amiről az elődeink álmodtak, jóval tovább élünk, egészségesebben, nem ismerjük az éhezést, csak olyankor tör ránk az éhség, amikor fogyókúrázunk vagy nagy forgalmi dugóba kerülünk; aggódunk a testünk miatt, megnagyobbítjuk vagy kisebbre szabatjuk a mellünket, küzdünk a kopaszodás ellen, szoláriumba járunk, egyenesebb fogsorról álmodunk, és szeretnénk több receptet ismerni; sokan túl sokat dolgoznak, és a férfiak szerszámának mérete megegyezik a munkaidejük hosszával. Csodás dolgunk van, mégsem érezzük jól magunkat, mert hát mihez kezdjünk ezzel a sok nappal, az élettel; nehéz rájönni: miért élünk. Jón Kalman Stefánsson
3. Az ember az iránt vágyakozik, akinek tartotta magát, a fiatalkorába vágyik vissza, mikor még azt hitte, egyszerû az élet. Fredrik Backman
4. Az emberek állandóan valami boldogságot, valami érdekeset várnak, valamilyen örömről, eseményről ábrándoznak. Ezért vonzó az utazás is. Azután a szabadság, a távolság... az újszerûség, amely mindig ünnepi, fokozza az életörömöt, márpedig mind erre vágyunk, ezt keressük, minden erős érzésben. Ivan Alekszejevics Bunyin
5. Néha szeretném úgy venni a napot, ahogy jön. Enni, amikor éhes vagyok, aludni, mikor álmos vagyok, szeretni, amikor szerelmes vagyok. Sőt talán még dolgozni is egy kicsit, amikor kedvem van. Néha leküzdhetetlen vágyat érzek, hogy csak lebegjek, vagy esetleg elmerüljek. Ingmar Bergman
6. Néha szeretném úgy venni a napot, ahogy jön. Enni, amikor éhes vagyok, aludni, mikor álmos vagyok, szeretni, amikor szerelmes vagyok. Sőt talán még dolgozni is egy kicsit, amikor kedvem van. Néha leküzdhetetlen vágyat érzek, hogy csak lebegjek, vagy esetleg elmerüljek. Ingmar Bergman
7. Ahogy öregszel, úgy jössz rá, hogy az élet rövid, és egyszerûen nem férhet bele minden. Elkezdesz álmodozni azokról a dolgokról, amiket még szeretnél megélni vagy megcsinálni. Ben Stiller
8. Ezért érzem az erős nosztalgiát, mert mára már eltûnt az utópia, így a jövőbe vágyódás is, és nem előre, csak visszafelé vágyódunk, ahol a múlt ereje összpontosul. Karl Ove Knausgard
9. Gyakran a legegyszerûbb dolgok taglóznak le minket. A hatalomról és dicsőségről dédelgetett kis álmainkba bepofátlankodó mindennapok végeznek velünk. Mark Lawrence
10. Fotográfus leszek. Még az is lehet, hogy az ilyesmi ilyen egyszerû. Hogy igenis létezik egyetlen pillanat, amikor az örökkévalóság ígérete belepetézik az emberbe. A puszta vágy mindenkiben megvan, de ígéretet kevesen kapnak. Bartis Attila