Ugrás a tartalomra
Felleg sincsen, mégis esik az eső.
Látom, rózsám, nem vagy igaz szerető,
Mert ha igaz szeretőm lettél volna,
Közel laktam, felkereshettél volna.
Kapcsolódó idézetek
-
Szerelmem, szerelmem, rózsa voltál, ékes,
bodros, üde rózsa, szirmokkal szépséges,
tőlem halvány, hozzám kedves, értem feslő,
nekem nőtt virágszál, rózsa, rózsafelhő;
virágszál voltál, ah, sudár liliomszál,
hajló-karcsú száron bimbó, viritottál,
szerelmem, szerelmem, s most mégis, mint hullám,
szemem könny borítja, miattad csordulván.
Lakatos István (költő)
-
Ha csak hullanál, akár az eső,
Nem lenne nálam ernyő,
Nem érdekel, ha fáznék,
Én kint lennék, bőrig áznék.
Freddie
-
Nincsen kedvem, nincsen,
Mert szeretőm nincsen;
Ha szeretőm vóna,
Kedvem is ugy vóna.
-
Amíg kerestem az utunkat az esőcseppek között,
Addig szép lassan a magány belém mélyebbre költözött.
Te letagadtad mindig azt, hogy volt hozzám közöd,
De a szemem nem hazudott, mikor könnyekbe öltözött.
-
A jóság soknak elviselhetetlen,
elismerni, hogy ember az a másik,
a jégverés csak kárt tehet a kertben,
de az esőtől mag fakad, virág nyit.
S te így növelsz: esőveréssel engem,
kérlelhetetlen, komoly szeretetben.
Baranyi Ferenc
-
Gondold azt, hogy a szívem sokszor nagyon, túláradón dobog s úgy járok a rózsák között, mint egy tavalyról maradt nyugtalan, kimozdult, megbolondult rózsa. Milyen jó volna téged olykor látnom. (...) Szeretlek, Rosszam, Tétovám, Semmim. Kérlek, ne vedd ezt túlságosan komolyan. Csak annyi igaz, hogy szeretlek.
Ady Endre
-
Azt mondod, szereted az esőt, de mégis esernyőt használsz, amikor sétálsz alatta. Azt mondod, szereted a napsütést, de mégis rögtön az árnyékot keresed. Azt mondod, szereted a szelet, de amint feltámad, rögtön becsukod az ablakot. Na, ezért félek én, amikor azt mondod, hogy szeretsz engem.
-
Suhog a vágy, selyem az árnyék,
szívem a szó, szemem a szándék,
esténként esőként szitálnék,
nem is keresve rátalálnék:
kitárná ablakát, s ajándék
lenne Õhozzá hullanom.
-
Bárcsak én lehetnék az eső,
úgy talán összeérhetne a szívünk,
ahogyan az esőben összeér
az egymástól örökre elválasztott föld és ég.
-
Ez most egy ilyen nap,
Szürkébb már nem lehet.
Ez most egy ilyen nap,
Az égen a fellegek
Kergetik egymást, én meg
Állok itt csak szótlanul,
Várom, hogy jobb lesz és
A vihar majd elvonul...
Tankcsapda