Ugrás a tartalomra
Fiatal koromban mindig azon igyekeztem - és milyen keservesen! -, hogy kifejlesszem magamban a vallásosságot és az esztétikai érzékemet. Itt van, mondtam magamnak, két hallatlanul fontos és izgalmas érzés. Az élet gazdagabb, melegebb, fényesebb, sőt szórakoztatóbb volna, ha át tudnám élni ezeket. Megpróbáltam. Elolvastam a misztikusok könyveit. Hiába, siralmas locsogásnak tartottam őket, aminthogy valóban azok is, ha az olvasó nem tud belehelyezkedni abba az érzelembe, amit a szerző megélt, amikor mûvét írta. Mert itt csak az érzelem számít.
Kapcsolódó idézetek
-
Az emberek nagy értéket tulajdonítanak a gondolatnak, pedig az érzések ugyanolyan létfontosságúak. Olyan könyveket akarok olvasni, amelyek megnevettetnek és megríkatnak, és félelemmel vagy reménnyel töltenek el, amelyektől diadalmasan a levegőbe bokszolok. Azt akarom, hogy a könyv megöleljen vagy tarkón ragadjon. Azt se bánom, ha gyomorszájon vág. Mert ezért vagyunk itt: hogy érezzünk.
Matt Haig
-
A kedvenc könyveimet újra és újra elolvastam, néha csukott szemmel beszívtam ismerős illatukat. Elég volt ez az illat, a könyvek lapjainak érintése, hogy boldognak érezzem magam.
Murakami Haruki
-
Mire a 22. életévem befejeződött, új ember voltam - ateista. (...) Akkor roppant mohósággal estem neki ateista könyveknek. Ma pedig úgy érzem, mintha ez a reneszánsz ki tudja milyen régen lett volna, ha "istentelen" iratok kerülnek szemem ügyébe, fitymálva félredobom. "Hát érdemes ilyen kérdésben bizonykodni - hiszen tudjuk, ezt már mindnyájan tudjuk ezt már századok óta; gyerekség az egész!" Mintha bizony én is századok óta volnék ateista s nem 4 esztendő óta.
Bartók Béla
-
Én igyekeztem megőrizni azt a lázat, izgalmat, amit az ifjúság fût az olvasás alá. Ez a világ felfedezésének izgalma. Ha ezt a kíváncsiságot sikerül megőrizni, akkor megmarad valami az ifjúságból.
Ungvári Tamás
-
Szívesen megvallom Önöknek, hogy bámulatba ejt a szent írások fensége és az evangélium szentsége a szívemhez szól. Nézzék csak meg, milyen fellengzős beszédûek a filozófusok könyvei, milyen jelentéktelennek tûnnek emellett. Lehetséges, hogy egy ilyen fennkölt és ugyanakkor ilyen egyszerû könyv emberi alkotás lenne? Lehetséges, hogy az, akinek a történetét elmondja, saját maga csak egy ember lenne? Csupán egy olyan hang, amit egy rajongó vagy egy becsvágyó szektás hirdet? Minő szelídség! Milyen erkölcsi tisztaság. Mily megható bájosság a tanításaiban! Micsoda magasztosság az alapelveiben! Milyen mélységes bölcsesség a beszédeiben! Micsoda merészség! Milyen finomság, ugyanakkor milyen ütőerő van a válaszaiban! Micsoda hatalom a szenvedélyein. Hol van az az ember, az a bölcs, aki gyengeség és hivalkodás nélkül így képes cselekedni, szenvedni és meghalni?
Jean-Jacques Rousseau
-
A miszticizmust, a misztikus élményt nem lehet könyvekből megtanulni. Bármelyik misztikus hagyomány mélyebb megértése csak akkor lehetséges, ha az ember eltökéli, hogy maga is aktívan részt vesz a folyamatban.
-
A szavak nagyon is számítanak. Nem értelmetlenek (...). Ha csupán szavak volnának, akkor nem lennének történetek az írás feltalálása előtti korokból. Nem is tanultunk volna meg írni nélkülük. Ha pusztán csak szavak volnának, akkor az emberek nem esnének szerelembe miattuk, nem éreznék pocsékul magukat miattuk, nem éreznének fájdalmat miattuk, és nyernének enyhülést belőlük.
-
A könyvekben igazából nincs más, csak szavak. Érthető, szépen fûzött, izgalmas, értelmes, érzelmes szavak. Szavakból fakadó képek, képekből táplálkozó hangulatok, hangulatok talaján nőtt érzelmek, érzelmeken átszûrt tanulság.
Tóth Gábor Ákos
-
Az irodalom (...) kitágíthatja az ember szemhatárát, megmutathatja a világ, az élet gazdagságát, feltárhatja az érzelmek és a gondolatok hatalmas változatosságát, s ennek révén képes érezni és gondolkozni tanítani, jellemet és személyiséget formálni. Képes kifejleszteni az ember értékérzékét, s itt nemcsak az erkölcsi, hanem az esztétikai értékekről van szó.
-
Ötévesen megtanultam olvasni. A könyvek mindig csodás birodalmat jelentettek számomra - fehér oldalak, fekete tinta, de mindegyikben új világok és új barátok vártak. A mai napig fura érzés önt el, amikor először ütök fel egy kötetet. Izgatottá tesz a várakozás, hogy vajon hová jutok majd el, és kikkel találkozom benne.
Jennifer Weiner