Ugrás a tartalomra
Figyeld meg! Akik lázadást, háborút hirdetnek, lelkük legmélyén tudják, hogy veszteni fognak. Ettől a tudattalan félelmüktől állandóan hangosak, szerveznek, agitálnak, parancsolnak és szónokolnak - szüntelenül bele akarnak ráncigálni másokat abba a küzdelembe, amihez egyedül túlságosan gyengék, és amiről tudattalanjuk pontosan "tudja", hogy nem nyerhetik meg soha. Minél hangosabban és erőszakosabban agitál valaki, annál inkább biztos, hogy nincs igaza.
Kapcsolódó idézetek
-
Sokan úgy élik az életüket, hogy látszólag álmaik, céljaik valóra váltásán fáradoznak, ám eközben tudattalan hiedelmeik azt sugallják, hogy úgysem kaphatják meg, amire vágynak. Amikor aztán kudarcot vallanak az áhított eredmények elérésében, immár tudatosan is rögzül bennük, hogy tényleg nem érhetik el, amit szeretnének.
-
Veszedelem közeledésekor mindig két hang beszél az ember lelkében, egyforma hangosan: az egyik józanul, mindig azt tanácsolja, hogy az ember jól fontolja meg, milyen természetû az a veszedelem, milyen eszközökkel szabadulhat meg tőle; a másik még józanabbul azt mondja, hogy túlságosan nehéz és kínzó a veszélyre gondolni, mivel az ember úgysem láthat előre mindent, és nem térhet ki a dolgok általános folyása elől, így hát jobb, ha elfordul a nehézségtől, mindaddig, amíg be nem következik, jobb ha arra gondol, ami kellemes. Magányában jobbadán az első hangra hallgat az ember, társaságban viszont a másodikra.
Lev Tolsztoj
-
Aki tudja, hogy tudja, azt hallgasd meg.
Aki tudja, hogy nem tudja, azt tanítsd.
Aki nem tudja, hogy tudja, azt ébreszd fel.
Aki nem tudja, hogy nem tudja, attól menekülj.
-
Ha háborút hirdetünk, azzal ellenségeket teremtünk. Ha parancsokat és utasításokat osztunk, azzal ellenállást váltunk ki. Viszont ha tudatosan figyelünk a lelkünk rezdüléseire és a szavainkra, szelídebb módszerekkel is előidézhetünk változást.
-
A gyûlölet hangos, de (...) ez azért van, mert csak kevés ember kiabál, akik elkeseredetten akarják, hogy meghallják őket. Talán sosem tudod rávenni őket, hogy másként gondolkodjanak, de amíg nem felejted el, hogy nem vagy egyedül, győzni fogsz.
T. J. Klune
-
A tettek engedelmesek lehetnek ugyanakkor, mikor a gondolatok a legengedetlenebbek, a legforradalmibbak. S minél nagyobb valamely társadalomban azoknak a száma, akik gondolataik ellenére kénytelenek cselekedni, annál bizonytalanabb annak a társadalomnak fennmaradása. Minél határozottabban követeli a hatalom egy bizonyos irány követését, annál valószínûbb, hogy a polgárok engedetlen gondolatait váltja ki.
Ágoston Péter (politikus)
-
Néha az emberek viselkedésükkel boldogtalanságba vagy veszélybe sodorják magukat. Konfliktust keltenek, amikor nincs rá szükség. Akkor is benne maradnak egy bántalmazó kapcsolatban, ha lenne lehetőségük kilépni belőle. Látszólag ok nélkül feladják a saját céljaikat. Az irracionálisnak tûnő viselkedés érthetővé válhat, ha kiderül, mi célt szolgál. Néha azért veszekszünk valakivel, mert a heves érzelmek miatt kevésbé érezzük magunkat magányosnak. Ha gyûlölnek minket, az is jobb, mintha nem vennének rólunk tudomást. Néha jobb együtt lenni bárkivel, mint egyedül lenni. Néha könnyebb feladni valamit, mint kudarcot vallani. Néha jobb a betegség miatt kudarcot vallani, mint egyszerûen csak kudarcot vallani. Tudatalattink énünk védelmében kialakított pótcselekvései értelmetlennek tûnnek, ha nem tudjuk, miért alakultak ki.
-
Minél kevésbé felvilágosodottak és értelmesek az emberek, annál több buzgalmat mutatnak a vallás iránt. A lelki vezetőik által felizgatott asszonyok minden felekezetben vakbuzgón kardoskodnak olyan nézetek mellett, amelyről nyilvánvalóan semmilyen fogalmuk sincs. A teológiai viták során a nép vadállatként ront rá főleg azokra, akik ellen a papok uszítják. Mélységes tudatlanság, túlzó fantázia, határtalan hiszékenység, gyatra értelem - ezek a tulajdonságok jellemzik az ájtatosokat, a vakbuzgókat, a fanatikusokat és a szenteket. Hogyan lehet józan belátásra bírni az olyan embereket, akiknek csak az az elvük, hogy vezettessék magukat és soha semmit se vizsgáljanak meg önszántukból? Vezetőik kezében az ájtatosok, az egyszerû emberek nem egyebek, mint automaták, amelyeket kényük-kedvük szerint mozgatnak.
Jean Meslier
-
Van harc, ahol nem győzhetsz. Akinek hatalma van, az irányítja az elnyomottak életét. Így mûködik a világ. Igazságtalan és tisztességtelen, de nincs mit tenni ellene.
-
Mindenki hazudik, amikor fél. Vannak, akik sok hazugságot mondanak, vannak, akik keveset. Vannak olyanok is, akiknek csak egy nagy hazugságuk van, de azt olyan gyakran ismételgetik, hogy végül szinte maguk is elhiszik... A lelkük kis szegletében azonban mindig tudni fogják, hogy hazugság, és ez meglátszik az arcukon is.
George R. R. Martin