Fordítás közben gyakran úgy érzem, hogy egy tőlem távol élő vagy már rég halott emberrel beszélgetek, s közben úgy ismerhetem meg őt, ahogy kevesek. Különös párbeszéd a miénk: ő makacs következetességgel ismétli ugyanazt, én próbálom megérteni, formába önteni gondolatait. Amikor elégedett, tovább enged. Sokat tanulok tőle.

Kapcsolódó idézetek

1. Az évek múlásával megtapasztaljuk, hogy sokszor közelebb áll hozzánk egy elvesztett szerettünk - apánk, anyánk, barátunk - , mint az, aki a közelünkben él a jelenben. Az elvesztettel akár egy életen át beszélgetünk, visszaidézzük az emlékét, nem csak azért, hogy gyászoljuk, hanem hogy az élete tanulságaiból bátorítást, gondolatokat merítsünk a saját életünkre vonatkozóan. Alakja változik az emlékezetünkben, a hozzáfûződő kapcsolatunk elmélyül, és olyan dolgokra is felfigyelünk, amelyekre az életében addig még nem. Jelenits István
2. Nehéz a párbeszéd, de mindig meg kell próbálni. (...) Olyan ez, mint egy hegy, amelynek a két oldalán állunk. A másik oldalt nem látjuk. De hogy jobban ismerjük a hegyet, átkiabálhatunk egymásnak. Megkérdezem azt, aki a túloldalon áll: te mit látsz? És én is elmondom neki, én mit látok. Talán így jutunk valamire. Lángh Júlia
3. Ha beszélek hozzád, számolok azzal, hogy lefordítod magadnak a mondanivalómat! Ezzel számolj te is! Hogy a másik ember: egy másik világ! Minden egészen más benne! A képzelete, a gondolatai, az érzései, a vágyai és a reményei. Müller Péter
4. Mindig felvillanyoz egy új mûvel való találkozás. A lefordítandó kultúrával való szembesülés, a zárt világ, amit szeretnék feltörni, megfejteni, megérteni. Közben felfedezem a másik nyelv szépségét, ritmusát és humorát, idiómába kódolt lelkét. Kettőzöttem élem át a szöveg örömét. Ez egyrészt élvezetes játék, szárnyaló szabadság, másrészt viszont ott van az idegen mondatok szorításának kínja, ám a belőle való szabadulás diadalmas öröme is.
5. A másik ember nem egyszerûen valaki, akivel párbeszédet folytatok, hanem én magam. Az egyén csak másokon keresztül tudja igazán megérteni önmagát.
6. Ha egy ismeretlen ember szemébe nézek, sokszor az az érzésem támad, hogy olvas a gondolataimban, ezért szándékosan furcsa dolgokat gondolok. Kanehara Hitomi
7. Érdemes türelmesen végighallgatnunk egymást. Hiszen amit mi akarunk mondani, azt már úgyis tudjuk. Amit a másik ember mondana, azt viszont még nem. Vámos Miklós
8. Az utóbbi időben kezdte hozzászoktatni magát, hogy akihez csak lehetett, beszélgetés közben hozzáért, lehetőleg úgy, hogy véletlennek tûnjön. Érezte, hogy az érintéssel valamit átad a másik embernek, valami nem könnyen megnevezhető dolgot, aminek következtében a kapcsolat megváltozik közöttük: mélyebb, meghittebb, valódibb lesz. Ara Rauch
9. Nem mindig könnyû megtalálni a megfelelő szavakat, ám ettől még részt vehetünk a beszélgetésben. Például úgy, hogy elkísérjük az embereket egy darabon, leülünk melléjük, meghallgatjuk őket. Nathan Filer
10. Amikor az ember beszél, félreérthetik, mégis beszélni kell. Mert talán van benne valami, amit nem értenek félre. Teller Ede