Forró betonon hasalok Távoli hang csak a gyász Lassan lüktet egy ér Fellobog halkan a láz. Sima tenyér a hátamhoz ér Oh, csak játszik a szél Tudom, már messze vagy rég Bennem minden halk szavad él.

Kapcsolódó idézetek

1. Nyár van, olvad a málna a számban, Égek egy könnyû lázban, Ha a váll a vállhoz ér! És minden percben nyár van, A csókod pihen az ágyban, Lassan ébresztem, Hátha az ajtóban utolér... És lassan lüktet a város, Ketten falnak egy lángost, Én még semmit sem ettem, Mert szerelmes vagyok beléd... Rúzsa Magdolna
2. Csak a szél, ami játszik velem, egy árva léggömb az én szívem. Csak a szél, ami játszik velem, kegyetlen szél, csak te vagy nekem. Puskás Péter
3. Már eltûnt régen a hajó Veled és én még mindég kendőt lengetek. S amíg távolba réved a szemem, arcod vonásait idézgetem. Tengerverés csapdos a partokon, benne hangod zenéjét hallgatom. S a szélben, mely hajamba beletép, ott érzem még kezed melegét. Wass Albert
4. Csak egy darabka hús; látatlanul, Kíváncsi szemtől rejtve dobban; Hol viharozva, vészesen, vadul, Hol mélabús, merengő nyugalomban. Egynek szelíden suttogó öröm, Másnak bőszen kiáltó kárhozat. Eszemet rajta hasztalan` töröm: Nem fejthetem meg, óh szív, titkodat. Reviczky Gyula
5. Úgy cselekszik a távollét A szerető szívekkel, Valamint a szél fuvalma A lángoló tüzekkel: Ha csak kicsiny s gyenge a láng, A szél mindjárt elfojtja; De ha immár elharapózott, Azt még inkább felbojtja. Kisfaludy Sándor
6. Fázom. Miért tagadjam, emberek? A szívem is gyökérig didereg. A tél sötét árnyéka ráterül s egy hang borzongat néha: Egyedül... Áprily Lajos
7. Amit elfelejtettem... az a tested melege. A lépések szomorú hangjai ismétlődnek. Egy új kezdetért kiáltok. Az emlékeim darabjaiért.
8. Csak dal vagy. Néhány ütemnyi megható zene. Csak könny vagy. Az emlék fájdalmas üzenete.
9. Halott vagy rég mondom neked Csak lusta és ügyetlen Egy kicsit nehezen megy a meghalás És gyengéden megsimogatom Higanyszürke hajadat Majd határozottan kitessékellek az ajtón És jó erősen becsapom mögötted Finy Petra
10. Színem változik, arcomon méreg sáppad, a hû értelem elhagyott, titkon könnyezem is, tudom; lassú tûz, szerelem kínoz, elégek én. Quintus Horatius Flaccus