Ugrás a tartalomra
Gyakran azt a kérdést szegezik a matematikusnak, miért foglalkozik holmi absztrakt elméletekkel gyakorlati problémák helyett? Ezt a kérdést azért lehet egyáltalában feltenni, mert a matematikának valóban óriási gyakorlati jelentősége van. Mindenki nagyra értékeli a zenét vagy a szobrászatot; mégsem jut senkinek eszébe megkérdezni, mi a gyakorlati jelentősége Händel "Vízizené"-jének, vagy Michelangelo "Piéta"-jának. A matematika milliókban kelt épp olyan vagy talán még nagyobb örömet, belső kielégülést, mint bármelyik mûvészet. Ezt ne felejtsük el, amikor a matematika gyakorlati jelentőségéről beszélünk!
Kapcsolódó idézetek
-
A matematikus is, a muzsikus is, végső fokon minden igaz mûvész, a dolgok belső absztrakt szépségét, harmóniáját, összefüggéseit igyekszik kifejezni. Mindegyik a maga nyelvén. A zenét sokan megértik. A matematikát kevesen. Ez nem jelenti azt, hogy ne lennének a matematikusnak ugyanolyan élményei az alkotás közben, ugyanolyan esztétikai élményei, mint amilyenek keletkeznek bennünk, ha valami nagyon szép zenemûvet hallgatunk, vagy amit átél a zeneszerző akkor, amikor rájön arra, hogy mi való ide, mi az az igazán szép.
Alexits György
-
Általában több esélye van valaminek a megvalósulásra, ha kimutatható róla, hogy gazdaságilag kifizetődő, mint ha csupán boldoggá teszi az embert. A matematika belső értékét az emberek általában nem becsülik meg eléggé. Ugyan hogy is tudna a matematika tudása valakit másképp boldoggá tenni, mint úgy, hogy több pénzt juttat a pénztárcájába? Pedig (...) a matematikai ismeretszerzésnek éppúgy lehet örömszerző hatása is, mint bármelyik mûvészeti ág mûvelésének.
-
A világunk minden vetületének feltérképezéséhez szükséges a matematika. Az egyenletek és az összefüggések csodásak, olyanok, mint egy zenei kompozíció. Általuk ismerhetjük meg az élet ismeretlen részeit.
-
A matematika nem csupán egy játék vagy egy költemény a hozzájuk tartozó belső szabályok egy rendszerével, hanem feltûnően illeszkedik a valóságos világhoz. Ha követem ezeket a szabályokat, a valóságról tudhatok meg dolgokat.
Danny Hillis
-
A matematika az ötletekről szól, és arról, hogy hogyan lehet azokat végiggondolni a következményekig. A gondolkodás sokfélesége nemcsak fontos a matematikában, hanem alapvető jelentőségû.
-
Midőn egy virtuóz muzsikus előadja a megtanult darabot, akkor azt mindenki, aki nem teljesen botfülû, képes élvezni. A muzsika élvezetéhez nem szükségesek előtanulmányok. A matematika azonban kizárólag úgy "élvezhető", ha megtanuljuk, hogy lehet életet lehelni a szimbólumokba. A matematikai mintázatok és struktúrák éppúgy az elmében találnak visszhangra, mint a zenei formák - az emberekben mégsem fejlődött ki semmiféle "matematikai hallás". A matematika csupán az "értelem szemével" látható.
Keith Devlin
-
Az elméleti matematikusok önmagáért, a probléma szépségéért vizsgálnak bizonyos dolgokat, azután egyszer csak az ebből születő eredmények forradalmasíthatnak bizonyos alkalmazásokat. A matematikusokat nem szabad egyenként megítélni, mert akkor csak azt látjuk, hogy valami furcsa dologgal bíbelődnek: ha azonban együttesen, egészében vesszük a munkájukat, akkor kiderül, hogy az alapkutatásoknak is előbb-utóbb óriási gyakorlati hasznuk van.
Szemerédi Endre
-
A matematika nem zene, amelynek a szépsége a széles körû nem muzsikus hallgatóságnak is örömet okoz. Abban az esztétikai élvezetben, amelyet a matematikai szépség idéz elő, csupán a szakemberek szûk köre részesülhet.
Lev Szemjonovics Pontrjagin
-
Az egyik ok, amiért a matematika rendkívüli tekintélyt élvez minden más tudomány előtt: tételei abszolút megbízhatóak és vitán felül állnak, miközben bármely más tudomány tételei bizonyos fokig vitatottak, s folyamatosan ki vannak téve annak a veszélynek, hogy az újonnan felfedezett tények fényében érvényüket vesztik. Mégsem kell irigyelniük a matematikust más tudományterületek kutatóinak, mert a matematika tételei nem valóságos objektumokra, csupán puszta képzeletünk tárgyaira vonatkoznak.
Albert Einstein
-
A matematika nem az, hogy képleteket bemagolunk és alkalmazunk. Nem attól leszek a matematikához értő ember, hogy fejből tudom a másodfokú egyenlet megoldóképletét. Ezt a szemléletet nagyon jó lenne letörni, hogy a matematika tanulása ne egy mechanikus dolog legyen, hanem az, hogy gondolkozom, aktív cselekvője vagyok annak, ami történik, nem egy szolgaszerû végrehajtója az elmondott dolgoknak. (...) Gondolkozni örömet okoz. Az egy jó érzés, amikor én jövök rá valamire, sokkal jobb, mint amikor a tanár megmondja.