Ugrás a tartalomra
Gyerekkorod óta mérgeztek azzal a marhasággal, hogy "a szeretet türelmes, jóságos". De a szerelem mögött igazából tudomány van. Úgy értem, ez egy agyban fellépő kémiai reakció. Néha egy életen át tart, újra meg újra megismétlődve, néha nem. Néha szupernóvaként felrobban, és aztán halványulni kezd. Mindannyian csak kémiai szívek vagyunk.
Kapcsolódó idézetek
-
A szerelem az agyban lejátszódó kémiai reakció, ami csupán egy röpke pillanatra tesz boldoggá, de ezért aztán hosszú évek szenvedése az ár. Mert az az egy pillanat annyira jó, annyira varázslatos, hogy újra és újra át akarjuk élni.
-
Most, hogy vége a házasságunknak, már tudom, mi a szerelem. Az agy átverése, a mellékvesék által kibocsátott endorfinok ravasz trükkje. A szerelem elárasztja a sejteket, amelyek az aggályokat meg a józan belátást továbbíthatnák az agyba, és belefojtja őket a biokémiai gyönyörbe. De az ember hiába tudja mindezt a szerelemről, mégsem képes neki ellenállni, mert éppúgy vonzza és csábítja, mint a hosszú alvás, ami tárt karokkal várja és hívogatja.
Amy Tan
-
A szeretet egy döntés kérdése. Nem vagy kitéve az érzelmeknek, mint egy náthának, amit vagy elkapsz, vagy nem. Az érzelmeket te irányítod. A szerelmet persze nem lehet, mert abban meghatározó a kémiai tényező is, de amikor már a szerelem szeretetté szelídült, az már egy döntés, nem más.
Marie Clarence
-
A szerelemben fellángoló érzelmeket - bocsánat, ha bárkit is megsértek - molekulák irányítják. Akár akarjuk, akár nem. Igen ám, már hallom is a közbevetést, de azért vannak "magasabb rendû" érzelmek is, a szépség, a mûvészi teljesítmények tárgyának világában. Ez tagadhatatlan, de az érzelemnek ezek a magasabb formái is az agyunkban lejátszódó elektromos és kémiai folyamatok eredményei. A neuronok molekulák révén küldenek nagy távolságokra, illetve adnak át egymásnak jelzéseket. Csupa-csupa kémia.
-
Minden gondolatunk és érzésünk, minden szokásunk és mozdulatunk, minden személyes jellemvonásunk, szeszélyünk, mind az agyunk eredménye. Lehet, a természetünkből ered, lehet, a neveltetésünkből, de bárkik is vagyunk, azért vagyunk azok, akik, mert az agyunk olyan, amilyen. A nyelvünk tele van a szívvel kapcsolatos kifejezéssekkel (a szívem összetört, majd meghasadt a szívem, a szívem repesett az örömtől) - de akkor is az agyunk ural mindent. Amikor szerelmesek leszünk, az az agyban végbemenő kémiai reakció eredménye, nem a szívünkön múlik. A szív csak egy izom. Még akkor is, amikor nagyon ver, mert félünk vagy idegesek, vagy izgatottak vagyunk, a parancsot az agyunk adja ki a szívünknek.
-
Azok a vegyi anyagok az agyban, amelyek az érzelmeket, például a szerelmet irányítják, erejüket vesztik az után, hogy az embernek összetörik a szíve. Vagy megöregszik.
-
A szerelem színes, kápráztató szivárvány egyik szívtől a másikig. Vagy mondjuk: láthatatlan, de fölötte élvezetes táplálék, amelynek első falatja meg van cukrozva, az utolsó falatja pedig meg van mérgezve.
Gárdonyi Géza
-
A szerelem varázslatos, romantikus, féktelen... de a szerelem és a szeretet két külön dolog. Vagy? Nem így van? Senki sem bír éveken keresztül szerelmes lenni. Amikor az ember szerelmes, nem tud másra gondolni, elfelejti a barátait, a munkáját, az éhséget. Ha egyfolytában szerelmesek lennénk, éhen pusztulnánk. A szeretet azt jelenti, hogy... olykor-olykor szerelmesek vagyunk. Józanul.
Fredrik Backman
-
Ha szerelmes vagy, az agyadat elárasztja a dopamin. Ugyanaz a hatása, mint a drognak. Gyakorlatilag függő leszel. Ám ha a szerelmestől elveszik szerelme tárgyát, az agynak ugyanaz a része dolgozza fel ezt is, mint amelyik figyelmeztet, ha megégettük magunkat, csontunk törött, vagy felhorzsoltuk a bőrünket. (...) A szívfájdalom nem csupán egy szó. Tudományos alapja van (...). Ez teljesen normális. De minden törött csont vagy törött szív... nos, előbb-utóbb beforr.
-
A szerelem mindenkit meghülyít. Olyan, mint a háború, az éhínség, vagy az olajszennyezés, egy idő után már nem emlékszünk, mi tett minket boldogtalanná a történelemben. Második alkalommal talán még nehezebb szembesülni a ténnyel, hogy nem szeretnek viszont, akkor már tudod, mit éreztél az első csalódáskor. Amikor először vagy szerelmes, az valami hihetetlen érzés. Másodszorra viszont, miután már összetörték a szíved, óvatosabbá válsz. Egy kicsit érzékenyebb leszel attól, hogy eldobják az érzéseidet, de mégis beleesel a csapdába újra és újra és újra...
Ian Joseph Somerhalder