Gyermekkorában érezte ezt, hogy milyen buta és milyen tökéletlen az ember öt érzékszerve. Milyen keveset tud felfogni vele a világból, és milyen keveset tud közölni a többi emberrel. Milyen kevés szeretetet, megbánást, fájdalmat, gyengédséget.

Kapcsolódó idézetek

1. Miért ilyen bonyolult az élet? Gyerekkorában úgy hitte, a szerelem egyszerû, tiszta és gyönyörû dolog lehet. De valójában kibogozhatatlan, kegyetlen és alattomos. Nem áldás, hanem büntetés. Fábián Janka
2. A gyerekek fekete-fehéren látnak mindent (...). Számukra csak rossz vagy jó, bûnös vagy ártatlan létezik. Nagyon érzékenyek. Minél idősebb valaki, annál több árnyalatát kezdi el érzékelni a körülötte lévő világnak.
3. Amikor kicsi voltam, azt hittem, ami belül van, gondolatban, az is látszik. De most már tudom, hogy csak annyi látszik belőle, amennyit kimondok. Jókai Anna
4. Az ember megrendül, ha belenéz fiatalkori önmaga szemébe, és látja magát annak, aki egykor volt – buta, hiszékeny gyereknek. Nem hiszem, hogy bárki is emlékszik rá, milyen volt kisgyerekkorában. A felnőttek azt hiszik, emlékeznek rá, pedig nem. A fényképek és a videofelvételek nem tudják megragadni, ki vagy valójában, sem életre kelteni azt a személyt, aki valaha voltál. Ahhoz, hogy ezt megtehesd, vissza kell menned a múltba. Darren Shan
5. "Néma gyereknek az anyja sem érti szavát." Ez volt a baja. Ebben a buta közmondásban benne volt minden baja. Olyan világban szeretett volna élni, ahol mindenki érti még a néma gyereket is. Magyarázkodás nélkül. Mindig bízott is benne, anélkül hogy sokat gondolkozott volna fölötte, hogy valamilyen különb és rejtelmesebb megértés köti össze az egyik embert a másikkal, mint a szavak és a cselekedetek. Milyen keveset tudnak ezek közölni. Igent vagy nemet, feketét vagy fehéret, nevetést vagy sírást. És mindig hamisítanak, hazudnak. Mégis tudomásul kell vennie, hogy ezekre van hagyatva. Ottlik Géza
6. Megtanultam, milyen finom hangszer az emberi test, és hogy meg kell adnunk neki a kellő tiszteletet. Megtanultam azt is, hogy tudni kell határokat szabni. Aki már megtapasztalta az élet sötét oldalát, sokkal jobban tudja értékelni a jót. Kjell Magne Bondevik
7. Amikor az ember még gyerek, azt hiszi, a szülei tökéletesek, és vakon imádja őket. Később azt hiszi, hogy gyûlöli őket, mert nem olyan tökéletesek, mint hitte, mert csalódnia kellett bennük. De még később az ember megtanulja elfogadni a hibáikat, mert ő maga sem hibátlan. Talán ez jelenti azt, hogy felnövünk. Guillaume Musso
8. Kisemberként a szívével látott, Hamar megbocsátott, senkinek sem ártott, Ébren álmodott, mindig tervezett, Folyton változott, sokszor elveszett, A sok buta szabályt nem értette, Azt kívánta, bárcsak felnőtt lehetne.
9. Gyerekként az ember igazságtalanságnak tart mindent, ami szomorú. Gerlóczy Márton
10. Amikor valaki kisgyerek, csak arról tud, amit lát. Egész élete a szüleiről szól, a rokonairól, a lakóhelyéről. Pak Janmi