Ha a játékban döntést hozok, tudom, nincs végleges következménye. Tudom, hogy az alternatív jövőlehetőségek még mindig ott lebegnek körülöttem, hogy a döntéssel nem zárok ki semmit. De az életben nem tudok visszalépni a mentett álláshoz. (...) Ezért inkább nem döntök sehogy, csak stoppolom az életemet, lefagyasztok egy-egy állapotot, és próbálok nem tudomást venni az idő múlásáról.

Kapcsolódó idézetek

1. Ha már eldöntöttem valamit, akkor sosem morfondírozok azon, hogy jó döntés volt-e, mert nem tudom visszacsinálni. Döntöttem, vannak következményei, és az új helyzetnek megfelelően kell válaszokat keresni. Csányi Vilmos
2. Nincs olyan, hogy "visszanyerni az elvesztett pénzt". Lehet újrajátszani, és akkor nyerni, de olyankor nem az elvesztett pénzt nyerjük vissza, hanem egy új játékban szerencsésebbek vagyunk, és ott nyerünk. Amit egyszer elvesztettünk, az már a múlté, és nem szabad, hogy szerepet játsszon annak eldöntésében, hogy beszállunk-e a következő játékba. Abban a döntésben már csakis a mostani, új helyzet tulajdonságai számítanak, és az egyáltalán nem számít, hogy ez a mostani helyzet miképpen jött létre. Mérő László
3. Vajon én könnyebben tudok-e majd búcsút mondani azoknak a gesztusoknak, amelyek az ifjúságot jelentik számomra? Vajon marad-e más választásom, mint hogy azután legalább utánozzam őket, és eme oktalan tevékenység számára biztonságos zugot találjak okos életemben? Mit számít, hogy mindez haszontalan játék? És mit számít, hogy ezt tudom? Vajon abbahagyom-e a játékot csak azért, mert hiábavaló? Milan Kundera
4. Az életben hozunk döntéseket, és azt hisszük, hogy ezáltal véglegesen elköteleződünk valamilyen irányba és megváltozunk úgy, hogy az visszafordíthatatlan, de valójában a meg nem valósított döntések eredményei is velünk vannak, a végül elutasított alternatívák is bennünk maradnak, ezért egyszerre vagyunk ugyanazok, akik a döntéseink által nem lettünk, és azok, akik vagyunk vagy akiknek hisszük magunkat. Krekó Péter
5. A jelennek játszom, nem a múltnak, és nem a jövőnek. Szerintem csak a jelen számít, s ha már az ember nincs jelen, akkor már semmi jelentősége az egésznek. Jean-Paul Belmondo
6. Nem hiszek semmiféle túlvilági lényben. Szerintem ha game over van, nincs már semmi, totál vége mindennek, nincs bónusz, másik élet, semmi; szerencsére, mert nem akarok egy rakás szentfazék között a mennyben lődörögni, és aberrált bunkók között a pokolban sem lennék szívesen, hogy egy lejárt szavatosságú avokádómártásért bunyózzunk az örökkévalóságig, és végképp rühellném, ha kutyaként vagy Buddhaként születnék újjá.
7. Nem cselezheted ki a sors akaratát azzal, hogy a partvonalon álldogálsz, és alacsony tétre fogadsz az élet versenyén. Vagy beszállsz, és mindent kockára teszel a játékban, vagy teljesen kimaradsz belőle. De ha nem játszol, akkor nem is győzhetsz!
8. Úgy ismered meg magadat, hogy belepottyantod magadat a legkülönbözőbb helyzetekbe, és megfigyeled, mi lesz. Ez nem munka, ez játék. Én remélem, hogy halálomig fogok így játszani. Feldmár András
9. Azt mondják, leolvashatóak a szándékaink; választjuk azt, ahogyan élünk. De mikor az élet nem úgy alakul, ahogy remélted, az elgondolkodtat. Volt egyáltalán választásod, vagy egyszerûen így kellett lennie? Mit befolyásolhatunk a döntéseinkkel, és mi az, ami egyszerûen a lényünkből fakad? Döntések... Az élet állandó szereplői. A döntés, hogy bátran továbbmenjünk, vagy meghátráljunk. Hogy megálljunk, és elszalasszuk az életet. Olykor azzal nyugtatjuk magunkat, nincs választásunk, pedig épp ellenkezőleg. Mindig van választásunk.
10. Nem merek semmit sem remélni. Megelégszem azzal, hogy félreteszem az érzéseimet a későbbi reményhez! Az idő majd megmutatja, melyekben van ott a remény folytatása, és melyektől kell megválnom.