Ha a maszk, amit viselek, már maga az arcbőröm, annál inkább le kell vetnem, ha belepusztulok, akkor is, nem vicc, utóvégre mégiscsak meg kéne tudnom, ki vagyok. Ha megteszem, ha sikerül, az hihetetlen, az maga az eufória. Kész megistenülés.

Kapcsolódó idézetek

1. Ha nincs ellene kifogásod, jobb szeretném, ha nem takarnád el az arcod. Már eddig is túl sokáig nélkülöztem... tovább már nem bírnék meglenni nélküle. Stephenie Meyer
2. Mindenki maszkot visel. A maszkok sokféle méretûek és formájúak. Az egyetlen gond a felpróbálásával az, hogy illik rád. Milyen könnyen esünk bele abba a csapdába, hogy nem is kell annak lennünk, akik vagyunk! Milyen könnyen győzzük meg magunkat, hogy el kell fednünk azt, amilyennek születtünk! Ez tragédia - tragédia, hogy a félelem elválaszt minket a sorsunktól. Ez pokoli - amikor annak az embernek a helyébe, akivé megalkottak, valami olcsó szemfényvesztő lép.
3. Sokan nem elég erősek, hogy vállalják a beállítottságukat, helyette akár egy életen át hazudnak és titkolóznak, miközben legszívesebben szembeköpnék magukat. Nincs mese: ha felvállaljuk magunkat, azért szenvedünk, ha nem, akkor meg azért. Szurovecz Kitti
4. Amikor felfedjük mások előtt, hogy kik vagyunk és min megyünk keresztül, sokkal inkább elfogadnak. A szégyen eltûnik. A büszkeség győzedelmeskedik. Julian Brass
5. Az "Én vagyok" áll minden szereped mögött. És ha - nagy ritkán - igazán mélyről nézel magadba, ez már nem férfi, és nem is nő. Az is csak egy maszk rajtad. Nehéz ezt átélni, főleg amíg fiatal vagy. De ahogy múlnak az évek, egyre könnyebb. Természetes... Müller Péter
6. Külső maszkot egyrészt azért viselünk, hogy a külvilág elfogadjon bennünket - másrészt azért, hogy a benső, valóságos lényünket elrejtsük mások elől. (...) A baj az, ha nem tudod, hogy maszkot viselsz. Azt hiszed, ez a te valódi arcod. Müller Péter
7. Sokan olyan régóta viseljük az álarcainkat, hogy már nem is tudjuk biztosan, kik vagyunk alatta. Elvesztettük a határvonalat a bőrünk és az álarc között, elfelejtettük, hogy valójában kik vagyunk. Az álarc levetése ezért nemcsak rémisztő, de fájdalmas is. Összeolvadt az arcunkkal.
8. Arra vágysz, hogy más legyél, közben meg már rég különleges vagy. Olyan, amiből nincs még egy. Olyan, ami szebbé teszi a világot. Nem kellenek maszkok, nem kell másnak mutatnod magad, csak azt rakd le az asztalra, ami te vagy. Oravecz Nóra
9. Minden emberen van egy jelmez és egy maszk, melyet mohó ambícióval és ravasz önvédelemből visel. És ami a lényeg: fogalma sincs róla, hogy rajta van! Nem tud róla. Ez nem csak kellemetlen, de roppant vicces is. Magára hazudja, de olyan hipnotikus erővel, hogy elfelejti, hogy ő egyáltalán nem az, akinek hiszi magát. Ezért nem is érdemes vele sem hitről, sem eszméről, sem világnézetről vitatkozni, mert úgysem azt éli. Õ valami egészen mást él, és másban hisz, mint amiről azt hiszi, hogy hiszi. És nincs veszedelmesebb dolog, mint figyelmeztetni valakit, hogy hazugságban él. Müller Péter
10. Ha egyszer feltárult előttünk az igazság látványa, rettenetesen sekélyesnek fog feltûnni addigi világunk. Abban a látványban se logikus nincsen, se logikátlan. Se jó, se rossz. Minden eggyé van benne olvadva. És a fúziónak mi magunk is részesei vagyunk. Túllépünk a testünk szabta kereteken, létezésünk metafizikaivá válik. Intuíció lesz belőlünk. És miközben ez csodálatos érzés, bizonyos értelemben reménytelen is. Mégpedig azért, mert szinte a legeslegvégén megvilágosodik előttünk, mennyire jelentéktelen, mennyire mélységet nélkülöző volt eddigi életünk. És elborzadunk, hogy miként voltunk képesek egyáltalán elviselni. Murakami Haruki