Ha a megcsalt férjjel ülsz egy palack bor mellett, tiszta szívből átérzed baját... de csak akkor, ha nem hozzád szökött a szerelmes asszony.

Kapcsolódó idézetek

1. Ha egy férj megcsalja a feleségét, de mondjuk nem annyira, hogy el is akarja hagyni, ott maradna mellette, de az asszonynak fáj, nagyon fáj, mert megsérül a női önérzete. (...) Ha ilyenkor "csak" a nő sérül meg benne, helyre lehet hozni, ha nehezen is. Mert bár első indulatában elítél a megsebzett nő, mégis fölmenthet a benne élő bölcs Ember, aki tudja, hogy a nemi vágyakon túl létezik egy mélyebb szövetség közöttetek, amely nem sérült meg. Ha azonban az Ember sérül meg, akkor nincs tovább. Akkor nincs miről beszélni, mert ez a biztos jele annak, hogy hiányzik a férfi-nő vonzalomnál mélyebb, valódi szeretet. Müller Péter
2. Ha megcsal az, akit szeretsz, gyûlölni kezdesz; de nem azért gyûlölsz, mert megcsaltak, hanem mert szerettél. Barbu Stefanescu Delavrancea
3. Boldoggá tett tegnapi veszekedésed a lámpa- fényben, a hangod, ezer átkod, az őrületed, mikor, ittasan a bortól, ellökted az asztalt s vagdostad hozzám a teli poharakat. Csak neki, gyönyöröm, ess neki, rajta, ugorj a hajamnak, vágd bele arcomba gyönyörû körmeidet, s hogy parazsat vetsz rám s szememet kimarod: fenyegess csak, s ingem szaggatván csak csupaszítsd szívemet; mindez igazi jel, igazi szerelem jele mindez: mély szerelem nélkül sohase szenved a nő. Sextus Propertius
4. A bor meg az asszony ugyanolyan. Vagy te uralkodsz fölötte, vagy ő uralkodik fölötted. Ha ő uralkodik, akkor elveszted a józan eszed, rabszolga lesz belőled. Viola Ardone
5. Mikor túl sok volt a bor meg a sör, S az élet szétizél meg agyongyötör, Mikor egyáltalán nem szeretsz, Mégis belém karolsz, s hazavezetsz.
6. Ha megcsalsz egy nőt, és átszúrod a "női szívét", a benne élő Ember még nem hal meg. Fáj neki, de meg tud gyógyulni. Meg tud bocsátani. Ha bölcs nő, túl tud emelkedni a női sérelmein. Müller Péter
7. - Ha egy asszonyt megcsalnak, joga van ugyanúgy tenni. - De akkor ő sem különb a férjénél.
8. Ha nem szeretem őt olyan mérhetetlenül, e pillanatban talán megütköztem volna különös hangsúlyán és arcának szinte vad kifejezésén. De így, hogy ott ültem hozzásimulva, felszabadultan az elválás lidércnyomása alól, csak arra a mennyei boldogságra tudtam gondolni, hogy ő is szeret. Charlotte Bronte
9. Én úgy nézek rád, úgy nézlek előre, mint akit már réges-rég elvesztettem, a bor lecsöppen, szétfolyik a vágyam megkoszosodva, reményvesztetten. Nem nyúlok utánad, épp csak nézek, lefolyóban eltûnő víz után, mely, ha örvénylik is, nem fordul vissza, mint ki szeretett élni, de halni sem utál. Kiss Judit Ágnes
10. Ha felállsz a helyedről, elhaladsz mellettem, téged nézlek, téged figyellek; ha átsuhog a szobán a ruhád, majd elakad a szívem, ha kimégy a szobából, minden szavadat felidézem, még a hangodat is, ahogy mondtad; ezen az éjszakán pedig semmire sem gondoltam, egyre azt hallgattam, hogyan lélegzel álmodban, és hogyan fordultál meg kétszer is... Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij