Boldoggá tett tegnapi veszekedésed a lámpa- fényben, a hangod, ezer átkod, az őrületed, mikor, ittasan a bortól, ellökted az asztalt s vagdostad hozzám a teli poharakat. Csak neki, gyönyöröm, ess neki, rajta, ugorj a hajamnak, vágd bele arcomba gyönyörû körmeidet, s hogy parazsat vetsz rám s szememet kimarod: fenyegess csak, s ingem szaggatván csak csupaszítsd szívemet; mindez igazi jel, igazi szerelem jele mindez: mély szerelem nélkül sohase szenved a nő.

Kapcsolódó idézetek

1. Ne méricskéld, ne latold magadat. Ölj öledbe, ha kellek. Vagy fölkél s falhoz veti a harag, mint a részeg a poharat, e szesztelen szerelmet. József Attila
2. Boldog vagyok és szenvedek. Boldog vagyok, hogy miatta szenvedhetek, s imádom az ő fájdalmát, mert szerelmének jele... Francois Mauriac
3. Sose lopj, csalj vagy lódíts. De ha már lopsz, lopj az életembe örömöt. És ha már lódítasz, lódítsd magad mellém az ágyba. És ha már csalsz, a halált verd át, mert egy napig sem bírnám ki nélküled!
4. Mert ha vidám vagy, meg akarom kétszerezni vidámságodat; ha bús vagy, akkor meg akarom felezni veled a bánatot és így öröm lesz az néked, mélyebb az örömnél. És ha jól érzed magad, mulatsággal és változatossággal fogom üdíteni lelkedet; ha pedig beteg vagy, ápolni foglak; és ha fáradt vagy, a keblem lesz majd alvópárnád, hol nyughatol - s éjjel és nappal a lelkem a lelkeddel lesz és karom ölelni fog. És ha nem kívánsz, távol leszek; és ha ismét akarsz, ott leszek nálad. És ha előtted halok meg, úgy rendjén van és le kell mondanod rólam - ám ha te hagysz engem itt hátra, akkor követni foglak a máglya tüzén keresztül, mert nem akarok nélküled élni egyetlen napot sem.
5. Legyen úgy, hogy a vágy ideérjen, Te csak engedd, jöjjön el értem, hogy egészen felemésszen az a lobbanás. Legyen úgy, hogy jókor kérsz el, legyen úgy, hogy engem is érzel, s hoz a vágy még tûzijáték-ragyogást. Zséda
6. Megfordulni, megmarkolni a két vállát, reccsenjen a csontja, kiáltson kínjában, torzuljon el a szép szomorú arca, rokkanjon meg rémületében... Fájdalmat okozni neki, hogy attól törjön meg, fogja föl, értse meg, nem mehet el. Szilvási Lajos
7. Tûrtem idáig a hûtlenséged; vége, elég volt! Szégyenteljes vágy, hagyd el örökre szívem! Fölszabadultam már, a bilincstől megmenekedtem, s mit nem szégyelltem, szégyellem azt ma nagyon. Győztem a csúf vágyon s lábbal tapodom ma szerelmed. Publius Naso Ovidius
8. Még nem tudom, mi vagy nekem, áldás, vagy büntetés. De elfogadlak, mint erem e lázas lüktetést. Hát vonj a sûrû méz alá, míg szárnyam-lábam befenem, s eláraszt villogó homállyal az irgalmatlan szerelem. Szabó Magda
9. Azt akarom, hogy ragadjon el a hév, hogy lebegj a mámortól, fakadj dalra, lejts dervis táncot. Légy eszelősen boldog, vagy legalább légy rá nyitott. (...) A szerelem szenvedély, megszállottság, mely nélkül nem lehet élni. (...) Légy fülig szerelmes, olyat találj, akit őrülten szeretsz, és aki ezt viszonozza. (...) Ha szerelem nélkül mész végig az úton, akkor egyáltalán nem is éltél.
10. Ha gond vagy bosszúság napomat árnyba vonja, s forró csókjaidat csak úgy lanyhán viszonzom én - ne gondolj semmi rosszra, ne kételkedj s ne haragudj! (...) Nem hagylak cserben én, de ha te elhagysz engem, vád csap rád, magány, rettenet, s belátod: csúf a sors, s becsülni kezded csendben fanyar, hûvös szerelmemet. Jakov Petrovics Polonszkij