Ha a valakik (ide bármilyen politikai csoportosulás neve beilleszthető) a halott testvéredet hazaküldik lezárt koporsóban, hogy nesze, temesd el, akkor te évtizedek múlva se tudsz okosan, higgadtan, körültekintően, kellően mérlegelve differenciálni kicsit valaki és nagyon valaki között - neked ezek valakik lesznek örökre, így, en bloc, és slussz.

Kapcsolódó idézetek

1. Az egész társadalmi berendezkedésünk arra szocializál, hogy ne politizálj, hogy a politika piszkos, undorító, korrupt, tartsd tőle távol magad, a problémák átláthatatlanok, úgyis mindenki hazudik, te nem tudod eldönteni, hogy mi az igazság, hát nincs is rá időd, meg nincsenek információd sem, úgyhogy te ne politizálj, bízd az okosakra, majd csinálnak valamit, ha meg nem csinálnak, akkor sem történik semmi. Ezt kéne kinőni, ez még többet ér, mint hogyha szelektíven gyûjtjük a hulladékot.
2. Ha elég sokat éltél, biztos van a múltadban valami olyan, amit elfelednél. Amikor kudarcot vallottál vagy rosszul döntöttél. Egyetlen apró választás mindent tönkretehet, ezért eltemetjük, elfeledjük; de legbelül tudjuk, hogy kísérteni fog minket.
3. Élni, egy titokkal, mint a régi emberek, akik mindent elmondtak, leírtak vagy bevallottak, csak azt az egyet nem, ami a szívükben égett. Élni, mint a régi költők vagy gárdatisztek, akik párbajra mentek meghalni egy félreértés miatt, de kínpadon sem vallották be azt az egy nevet (sokféle kínpad van). Élni, pecséttel a szívünkön és ajkunkon, az égre nézni, mindenről beszélni, de arról az egyről hallgatni, halálig. Márai Sándor
4. Vannak, akik egyszerûen tovább tudnak menni. Tudod, gyászolnak, sírnak, és kész. Vagy legalábbis úgy tûnik. De nekem... nem tudom. Nem akartam rendbe hozni a dolgokat csak azért, hogy felejtsek. Ez olyasvalami volt, ami tönkrement. Csak megtörtént. És nap mint nap kerülgetem, mint egy gödröt a feljáróban. Tiszteletben tartom, emlékszem rá, és ugyanakkor haladok előre. Sarah Dessen
5. Kényes dolog a gyász. Ha nem törődünk vele, magától elmúlik, hogy aztán a legváratlanabb pillanatban csapjon le ránk. Ha viszont hagyjuk, hogy elhatalmasodjon rajtunk, és az életünk részévé váljon, vérszemet kap, és örökre a nyakunkon marad. Legokosabb, ha úgy kezeljük, mint egy látogatót. Betessékeljük, megvendégeljük, aztán útjára bocsátjuk.
6. Elfogadod az embereket olyannak, amilyenek. Sohasem változtatod meg őket, és sohasem tudsz igazából parancsolni senkinek, de ha mégis, végül csak néhány nyomorult seggfej lesz a kezed alatt. Az emberi szellem nem akar palackba zárva porosodni a polcon.
7. Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek ülnek egy bölcs és becsületes nép nyakára, akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarabb a pokol fenekére küldi. De ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos, hogy a nemzetben van a hiba. Akkor az a nemzet aljas vagy mûveletlen. Surányi Miklós
8. A politikusok mindig szeretnek egy csoportot megjelölni, ami ellen az agressziót könnyû kiváltani. Ha van ilyen csoport, és nagyon jól megfogalmazható, hogy miért őket utáljuk - például bevándorlók, menekültek, háromfülûek csoportját tudnám leginkább említeni - ez mindig egy politikai eszköz, és nincs valós tartalma. Csányi Vilmos
9. Az egész népet sohasem lehet megfogni és képviselni - nem utolsósorban azért, mert soha, egyetlen pillanatig sem marad ugyanaz: a polgárok meghalnak, új polgárok születnek. Ám mindig erős a kísértés, hogy valaki azt állítsa, ismeri a népet mint olyat. Jan-Werner Müller
10. A lényeges, látja, az, hogy az ember ne legyen szabad, és töredelmesen engedelmeskedjék egy nála nagyobb csirkefogónak. Ha majd mindnyájan vétkesek leszünk, az lesz a demokrácia. Arról nem is szólva, hogy bosszút kell állnunk, kedves barátom, kényszerûen magányos halálunkért. A halálban magunk vagyunk, a szolgaság viszont közös. A többiek is megkapják a magukét, és velünk egy időben, ez a fontos. Mindnyájan együtt, végül is, de térdre hullva és lehajtott fővel. Albert Camus