Ha az életünk azzal telik, hogy azt várjuk, hogy tökéletesek és golyóállóak legyünk, mielőtt belépnénk a küzdelmek arénájába, végső soron folyamatosan olyan kapcsolatokat és lehetőségeket áldozunk fel, amelyekből talán soha nem adódik több az életben.

Kapcsolódó idézetek

1. Ha örökké arra várunk, hogy minden tökéletes legyen, nem kezdődik el igazán az életünk.
2. Jó élet nem lehetséges anélkül, hogy valamilyen elhivatottság, hivatás köré ne rendeznénk. Ha a munkát arra igyekszünk használni, hogy önmagunkat szolgáljuk vele, egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy az ambícióink és az elvárásaink fényévekkel megelőztek minket, soha utol nem érhetjük őket, soha elégedettek nem lehetünk. David Brooks
3. Mit adhat nekünk a sport? Egész életünket rááldozzuk, és mit remélhetünk a legjobb esetben? Néhány dicső pillanatot... pár győzelmet, néhány olyan másodpercet, amikor nagyobbnak, jelentősebbnek érezzük magunkat, mint amilyenek valójában vagyunk, néhány alkalmat, amikor... úgy érezzük, hogy halhatatlanok vagyunk. De ez mind hazugság. Nem fontos. Fredrik Backman
4. Ilyen az élet, mindig olyasmire vágyunk, amit esélyünk sincs megkapni, és az hullik az ölünkbe, amire különben szarnánk. A legtöbb dologgal így van ez. Irvine Welsh
5. Amikor a verseny és a győzelem olyannyira fontossá válik, veszélyes dolog számunkra tehetségesnek lenni, mert így az életünk kiegyensúlyozatlan lesz. Ha valamilyen sportot túlságosan is versenyszellemben ûzünk, ez gyakran egész életre szóló sérülésekhez vezet. Steve Biddulph
6. Az élet abból áll, hogy szereplünk benne, vagy éppen rendezzük, de semmiképpen nem maradhatunk mindvégig kívülállók. Sőt, inkább azzal nehéz megbirkózni, ha folyton csak mellékszerepet osztanak ránk.
7. Az élet olyan, mint a kirakós játék, csak éppen nem tudjuk előre, hogy mi áll majd össze a darabkákból. Néha abban sem vagyunk biztosak, hogy megvan az összes. Roger von Oech
8. Nehéz lehet, ha az élet olyan küldetést ró ránk, melynek beteljesítéséhez nem adja meg a megfelelő képességeket. Vagy épp megadja, csak az élet alakulása folytán, azokat sohasem bontakoztathatjuk ki.
9. Az élet sohasem lenne teljes, ha nem lennének benne olyan dolgok, amiket bánunk, néhány be nem teljesült törekvés.
10. Az élet harc, és hibalehetőségek mindig fennállnak, ám aki fél a hibáktól, a tévedésektől, a megpróbáltatásoktól és a kellemetlen helyzetektől, az soha nem fogja valóra váltani, ami benne rejlik. Ha soha nem feszegetjük a határainkat, ha nem merünk néhanapján fejjel lefelé lecsúszni a kötélen, ha nincs bennünk semmi merészség, soha nem tudjuk meg, mi mindenre lennénk képesek az életben. William H. McRaven