Ha bármelyik vallás nyom nélkül eltûnne, és semmi sem maradna fenn belőle, soha többé nem jönne létre ugyanabban a formában. Átvenné valamilyen más nonszensz a helyét, de nem ugyanaz. Ha a tudomány eredményei tûnnének el nyom nélkül, attól azok még igazak maradnának, és később valaki újra felfedezné őket.

Kapcsolódó idézetek

1. Tudomány nélkül minden csoda. Tudománnyal van rá esély, hogy semmi sem az. A vallásos hit emiatt egyre kevésbé szükséges és releváns. Lawrence M. Krauss
2. A vallás egykor számos olyan kérdésre választ adott, amelyet azóta át kellett engednie a tudománynak. A tudomány diadalának és a vallás visszaszorulásának a folyamata szakadatlan, egyirányú és tökéletesen kiszámítható. Sam Harris
3. A tudomány vallás nélkül sánta. A vallás tudomány nélkül vak. Albert Einstein
4. Bertrand Russelnek tökéletesen igaza van, amikor azt mondja, hogy ha az ember teljes és természetes szabadságot kapna - szabadságot ettől az úgynevezett "lelkiismerettől" és moráltól -, és segítenék, hogy egy egységes és természetes lénnyé, azaz intelligenssé és értelmessé válhasson, olyanná, aki saját fénye szerint él, nem pedig mások utasításai alapján, akkor az úgynevezett vallások mind eltûnnének a földről. Én tökéletesen egyetértek vele ebben. Az úgynevezett vallások minden bizonnyal eltûnnének a föld színéről, ha az emberek nem szenvednének; akkor nem keresnék a megváltást. De Bertrand Russel továbbmegy, és azt is mondja, hogy ezzel maga a vallás tûnne el a föld színéről. Ebben nem értek vele egyet. Az úgynevezett vallások eltûnnek, de épp azért, mert az úgynevezett vallások eltûntek, végre, első ízben megjelenhet a valódi vallás. Nem lesznek keresztények, nem lesznek hinduk, nem lesznek mohamedánok - és csak ekkor jelenhet meg egy újfajta vallásosság a földön. Akkor az emberek saját tudatuk szerint fognak élni. Osho
5. A tudományos szellem eredményeként az emberek egy bizonyos álláspontot foglalnak el a világ dolgaival szemben; a vallás előtt e szellem egy pillanatig habozik, de végül is átlépi a küszöböt. Ennél a folyamatnál nincs megállás, mennél több ember számára válnak hozzáférhetővé tudásunk kincsei, annál jobban terjed a vallástól való elfordulás; eleinte ez csak az elavult, megütközést keltő külsőségeket érinti, később azonban átterjed az alapvető előfeltételekre is. Sigmund Freud
6. Mivel minden vallás csak valószínû bizonyításra támaszkodik, s minden valószínû bizonyítás cáfolható, ebből következik az, hogy ami egyesek szemében tökéletesen igaz vallás, azt mások igen valószínûtlennek vélik, hamisnak tartják.
7. A vallás az ellennézeten lévőket üldözi, megveti, soha azok igazát el nem ismerheti, ha sajátjával összeütköznek; a tudomány az ellennézeteket meghallgatja, s ha igazságuk van, a régi helyébe teszi; (...) ezért az előbbi mindig elavult, mert változtatni nem lehet rajta, az utóbbi mindig a legújabb s így legjobb.
8. Ha olyasmi történik, ami a tudomány számára értelmezhetetlen, abból csak két dolog következhet teljes bizonyossággal. Az egyik, hogy nem történt meg (a megfigyelő tévedett, hazudott vagy átverték); a másik pedig az, hogy a jelenlegi tudománynak is vannak még hiányosságai. Richard Dawkins
9. Tudva persze, hogy bármikor tévedhetünk, minden pillanatban készen állunk arra, hogy egy újabb nyom felbukkanásakor esetleg meg kell változtatnunk gondolatainkat; de tudjuk azt is, hogy ha ügyesek vagyunk, ha helyesen értelmezzük a nyomokat, akkor a keresés eredményt fog hozni. Ez a tudomány. Carlo Rovelli
10. Úgy gondolom, hogy a tudomány és a vallás egyaránt szükséges a világegyetemmel való kapcsolatunk megértéséhez. Elvben a tudomány mindenről azt mondja el nekünk, hogy hogyan mûködik, noha számos megoldatlan probléma van, és úgy vélem, mindig lesz is. A tudomány persze olyan kérdéseket is felvet, melyeket nem tud megválaszolni. Miért vezetett a Nagy Bumm tudattal bíró lényekhez, akik végül rákérdeznek az élet és az univerzum létezésére céljára? Ez az, ahol a vallásra van szükség.