Ha egy híres matematikus vagyok, és a gyermekem odajön hozzám és a szorzótábláról kérdez, illetlenség és modortalanság lenne a részemről, ha elutasítanám a kérdését. Ha odamegyek az anyámhoz, aki 30 éven át azt állította, hogy szeret engem, és megkérdezem, mi is az a szeretet, akkor miért van az, hogy kikerüli a válaszadást?

Kapcsolódó idézetek

1. Miért van az, hogy a szüleim, akik olyan jóságosak, és annyira szeretnek, sehogy sem tudják felfogni, miben is élünk mindannyian? Sem a gondolataimat, sem az érzéseimet? Vagy velem is ugyanez lesz majd, és a gyerekeim rám is ilyen értetlenül néznek majd, és azt gondolják: az apánk olyan jóságos, és annyira szeret bennünket, de nincs miről beszélni vele? Bele van bonyolódva a saját unalmas, érdektelen világába. Nem, ilyen nem eshet meg velem. Ljudmila Ulickaja
2. Sosem tartoztam azok közé (...), akik úgy érzik, hogy a gyerekük iránt érzett szeretetük valahogy felette áll minden más szeretetnek, jelentőségteljesebb és fontosabb és nagyobb minden másnál. (...) De rendkívüli szeretet ez, mert az alapja nem testi vonzalom, nem is érzékiség vagy intellektus, hanem a félelem. Az ember nem ismeri a félelmet, amíg nincs gyereke, és talán ez csal minket arra a gondolatra, hogy ez a szeretet hatalmasabb, mert maga a félelem hatalmasabb. Minden nap az első gondolatod az, hogy "szeretem", de: "Vajon hogy van?" A világ egyik éjszakáról a másikra átrendezi magát a rettegés akadálypályájává. Hanya Yanagihara
3. Azt mondták, hogy a szeretet ellenszolgáltatás. Ha szeretnek bennünket, akkor valamiért szeretnek. Ok nélkül nincs szeretet. Az oktalan szeretet képtelenség. Olyan képtelenség, mint az volna, hogy a mérleg nyelve kibillenne akkor is, amikor valamelyik serpenyőjét nem terhelnék meg. Minden szeretet érdeken alapul - minden szerelem is, s minden házasság - egy vagy más szempontból - érdekházasság. Kosztolányi Dezső
4. A gyerekekkel pontosan ugyanaz a helyzet, mint a felnőttekkel, némelyikük szeretetre méltó, a legtöbbjük kiállhatatlan. Jó lenne tehát, ha válogathatna az ember, de a sajátjait nem választhatja meg, azt kell elfogadni, akit az Úr és a feleséged adott. Na igen... én pedig nem vagyok híve a szerencsejátékoknak, tudhatod. Főként, ha ilyen nagy a tét.
5. A fölnőttek (...) szeretik a számokat. Ha egy új barátunkról beszélünk nekik, sosem a lényeges dolgok felől kérdezősködnek. Sosem azt kérdezik: "Milyen a hangja?" "Mik a kedves játékai?" "Szokott-e lepkét gyûjteni?" Ehelyett azt tudakolják: "Hány éves?" "Hány testvére van?" "Hány kiló?" "Mennyi jövedelme van a papájának?" És csak ezek után vélik úgy, hogy ismerik. Antoine de Saint-Exupéry
6. A gyermek olyan, mint a tükör. A szeretetet nem kezdeményezi, de visszatükrözi. Ha szeretetet kap, viszonozza azt, de ha nem kap szeretetet, nincs mit visszatükröznie.
7. Meglepően hosszú ideig képesek azt gondolni az emberek, hogy a szüleik borzasztóan okosak, iszonyatosan viccesek, és halhatatlanok. Talán ez valami biológiai funkció, hogy a gyerekek egy bizonyos korig feltétel nélkül és korlátlanul szeretnek minket, egyetlen okból kifolyólag: az övék vagyunk. Minden elismerésem a biológiának. Fredrik Backman
8. Régen meg akartam magyarázni a szeretetet, leírni sejtekkel és hormonokkal, de most visszagondolva (...) azt hiszem, a szeretetet nem magyarázhatja meg a vallás vagy a tudomány. Ésszel felfoghatatlan és így van jól. De tudom, hogy attól, hogy (...) szeretjük egymást, attól lesz értékes az élet. Ebben a pillanatban nem is akarok tudni mást.
9. Noha én azt hiszem, hogy mindannyian tudósnak születünk és azok is vagyunk gyerekként, felnőttként nem mindannyian folytatjuk ezt a szerelmet. Ennek egyik oka, hogy a matematika kőfalaival kerülünk szembe. Michio Kaku
10. Miért is várnánk el a szeretettől, hogy érthető legyen? Dimitri Verhulst