Ha éjszaka szúnyogok zümmögnek a fülünkbe, és zavarják az álmunkat, tudjuk, hogyan irtsuk ki őket; ha azonban egy, az agyunkban zümmögő gondolattól nem tudunk aludni, azt a legtöbben képtelenek vagyunk kiirtani magunkból.

Kapcsolódó idézetek

1. Amikor ébren fekszünk, nagyon könnyen belekerülhetünk egy olyan gondolatspirálba, amely arról szól, hogy nem alszunk: miért nem tudunk aludni, hogyan hat ez ránk, és az összes kapcsolódó érzelem, amit ezek a gondolatok létrehoznak. Segíthet, ha el tudunk szakadni az érzéstől, hogy tennünk kell valamit azért, hogy el tudjunk aludni, és helyette megéljük azt, ami van - ebben a pillanatban az ébrenlétet.
2. Amikor hívogatjuk a gondolatokat, menekülnek előlünk; amikor el akarjuk hessegetni őket, megszállnak minket, és éjnek idején, akaratunk ellenére is nyitva tartják szemünket. Marquis de Vauvenargues
3. Vannak élőlények, amelyek kizárólag a mi bosszantásunkra jöttek a világra. Ilyen például a szúnyog és a szomszéd. A két élőlény között az a különbség, hogy a szúnyogot könnyebben agyon lehet csapni. Nógrádi Gábor
4. Az első szúnyogcsípés még jólesik, frissen, rózsaszínûén ütközik ki a bőrünkön, és azt kiáltja: vakarj meg, vakarj meg! De az már nem kellemes, amikor a szúnyogcsípések elszaporodnak, a bőrünk fájni kezd, a csípések már nem kiabálnak, és a vakarózástól nem tudunk aludni. Linn Ullmann
5. Az éjszaka hozza a szorongást, nem semmisíti meg, s csak megváltoztatja gondjainkat. Mert alvás közben az álmatlan órák is éppolyan zavartak, mint a nappal. Az igazi nyugalom a helyes gondolkodásból bomlik ki. Lucius Annaeus Seneca
6. Amíg az ember alszik, nem figyelhet oda, hogy elnyomja a jobbik énjét. Alvás közben elszabadul a jobbik énünk, és agyongyötör bennünket a szemétségeinkért. Szilvási Lajos
7. Midőn látjuk, hogy egy kis nyomás az agyra eszméletünktől foszt meg, midőn minden huszonnégy órában alkalmunk van tapasztalni, hogy egy egészséges álom karjai közt - mikor is életszerveink mûködése nem is szûnik meg, csak lassú tevékenységre kényszerül, - több óra hosszant merőben elhagy öntudatunk: remélhetjük-e józan észszel, hogy ama nagyobb álomban, melyben a költő szerint "az a kis patak, a mely a szivet hajtja," végképen elapad, hullámaiból a gondolat szerve, az agyvelő idegszálai többé nem táplálkozhatnak - remélhetjük-e, mondom, hogy öntudatunk nem hagy el, hogy lelkünk szellemi mûködését folytatni fogja?! Mentovich Ferenc
8. Ha azt hiszed, túl kicsi vagy ahhoz, hogy nagy hatással lehess bármire, feküdj le este aludni úgy, hogy egy szúnyog van a szobádban.
9. Alvás. A legkönnyebb dolog. Egyszerûen... csak becsukod a szemed. De oly sokunknak az álom kicsúszik a kezéből. Akarjuk, de nem tudjuk, hogy szerezzük meg. De ha szembenézünk a démonainkkal, a félelmeinkkel és ha segítséget kérünk egymástól, az éjszaka már nem is olyan ijesztő, mert többé nem vagyunk egyedül a sötétben.
10. Ne engedjük, hogy szomorú, vagy rossz gondolatok befészkelődjenek az agyunkba, mert ez van olyan veszedelmes, mintha megengednénk, hogy a vörheny kórokozó csírái bejussanak a szervezetünkbe. És ha már bejutottak, és mi hagyjuk, hogy ott is maradjanak, akkor esetleg életünk végéig sem szabadulhatunk meg tőlük. Frances Hodgson Burnett