Ugrás a tartalomra
Ha el akarunk engedni valamit, amiben mindig hittünk, akkor vakon bízva kell fejest ugranunk - az ismeretlenbe. Az hát a legfontosabb, hogy higgyünk saját lendületünkben és rugalmasságunkban. Ha sikerül, új lehetőségek tárulnak fel előttünk.
Kapcsolódó idézetek
-
Ugorjunk fejest az ismeretlenbe! Ha kitágítjuk a látómezőnket, új ismereteket sajátítunk el, azzal eredetibbé is válhatunk.
Adam Grant
-
Vannak dolgok, amiket egyedül kell megtennünk. Ha át akarjuk ugrani az előttünk tátongó mélységes szakadékot, akkor nekifutás közben csak a saját hitünk adhat erőt. Nekünk kell ugranunk, és hinnünk kell önmagunkban.
-
Az a legfontosabb, hogy ne veszítsük el a titokzatos ismeretlen iránti kíváncsiságunkat, a rácsodálkozás képességét. Higgyünk kicsit a jó vagy a gonosz varázslatában, a lehetetlenben, a csodákban.
Nora Roberts
-
Kell valami olyat találnunk, amiért lelkesedünk annyira, hogy kockázatot vállaljunk érte, átugorjuk az akadályokat és áttörjük a falakat, amelyekkel mindig szembe találjuk önmagunkat. Ha nincs meg ez az érzés azzal kapcsolatban, amit csinálunk, az első nagy akadálynál meghátrálunk.
George Lucas
-
Merni kell fejest ugrani az életbe, hiszen máshogy nem élhetünk! Bármilyen nehéznek és kilátástalannak is tûnik önmagunk felfedezése és megvalósítása, (...) az út során a boldogság és békesség lesz a kalauzunk.
Kováts Róbert
-
Legyünk nyitottak, tartsuk lehetségesnek azt, hogy másképp állnak a dolgok, mint ahogy gondoljuk! Olyan gyakran vagyunk bizonyosak valamiben, de bármiről legyen is szó, nem baj, ha olykor tévedünk.
-
Néha nincs idő másra, csak egy nagy ugrásra. Néha az ember meg kell bízzon a tapasztalatában, az intuíciójában és a felfogóképességében, és nekifutásból kell ugrania.
Terry Pratchett
-
Ha tévedhetetlennek kell lennünk, akkor szûkös alagútba kényszerítjük magunkat. Amikor viszont merünk tévedni is, úgy érezzük majd, mintha a mezőn sétálnánk: kitágul a látóhatár, és minden irányba szabad az út.
-
Ijesztő lehet rájönni, hogy tévedtél valamivel kapcsolatban, de nem szabad félni meggondolni magunkat, hogy elfogadjuk másként a dolgokat. Tudni, hogy már sosem lesz semmi a régi, jobb lesz, vagy rosszabb. Fel kell adnunk azt, amiben eddig hittünk. Ha elfogadjuk a dolgok állását, és nem azt, amiben hittünk, akkor megtaláljuk a helyünket.
-
Ahhoz, hogy túléljük ezt a világot, azokkal maradunk, akiktől függünk. Rájuk bízzuk reményeinket, félelmeinket. De mi történik, ha oda a bizalom, hová menekülünk, ha mindaz, amiben hittünk, semmivé foszlik? Amikor minden veszni látszik, a jövő kiismerhetetlen és saját létünk veszélybe kerül, csak annyit tehetünk, hogy menekülünk.