Ha majd nyugdíjba vonulok, vidékre költözöm, a falu legvégére. Lovat, kecskét, kutyát, macskát, oxigént fogok tartani.

Kapcsolódó idézetek

1. Én legszívesebben egy erdő közepén vagy egy tanyán élnék. Távol mindenkitől. Csak akkor mennék emberek közé, ha nagyon muszáj lenne. Sohase muszáj annyira. Tóth Olga
2. Nekem nagyon hiányzanak majd a föld, a fák, a csillagok, S hiányzik, hogy én nem hiányzom a világnak, ha meghalok. Székely János
3. Nem félek a haláltól. Valószínûleg akkor megy el az ember, ha nincs rá szükség, amikor már nincs miért élnie. Szász Endre
4. Rossz ember vagyok, de ezen változtatok, megváltozom. Ez volt az utolsó ilyen eset. Mostantól tiszta leszek, kihúzom magam, és az életet választom. Már alig várom. Olyan leszek, mint maguk, lesz állásom, családom, rohadt nagy TV-m, mosógépem, kocsim, CD lemezem, elektromos konzervnyitóm, jó egészségem, alacsony koleszterinszintem, biztosításom, jelzálogom, első otthonom, szabadidőruhám, háromrészes öltönyöm, kvízjátékom, szemét kajám, gyerekeim, séták a parkban, rendes munkaidő, golfpartik, kocsimosás, elegáns kardigánok, családi karácsony, rendes nyugdíj, adómentesség, csatornapucolás, és a végén, ha már nincs semmi, a halál.
5. Eljön az idő, amikor mind ugyanazt csináljuk. A gyerekek megnőnek, elköltöznek egy másik városba, vagy akár másik országba, mi pedig nyugdíjasok leszünk és mossuk az autónkat - még akkor is, ha megengedhetnénk magunknak, hogy ezt más tegye meg helyettünk. Mert egy bizonyos kor után fontos, hogy jelentéktelen dolgokkal üssük el az időnket, megmutassuk a világnak, hogy még mûködik a testünk, nem felejtettük el becsülni a pénzt, és továbbra is alázattal végezzük a teendőinket. Paulo Coelho
6. Ha mindhalálig hû társra vágynék, akkor szereznék egy kutyát. Laurell Kaye Hamilton
7. Ha legközelebb újra megszületek, vadon élő ló szeretnék lenni. Szabadon nyargaló, büszke, örömittas széljáró! Nem akarnám, hogy valaha is befogjanak, felnyergeljenek, még akkor se, ha jól bánnának velem. Vavyan Fable
8. - Mivel töltöttem az életemet? (...) Csak most, nyugdíj előtt teszem fel magamnak ezt a kérdést. Elégedjek meg azzal, hogy mind a négy unokám többé-kevésbé jól funkcionál? (...) Mintha az egész életemben homokvárat építettem volna, amelyek most egymás után dőlnek össze. - De hát homokvárakat azért épít az ember, hogy lerombolhassa őket, és aztán újakat építsen! (...) Az építés a legjobb az egészben! Katarina Mazetti
9. Gyér a búza? Nem akar megnőni? Mi lesz így? Katasztrófa. De boldogok vagyunk, mert itt a természet, itt, testközelben, itt vannak velünk a növények, az állatok, összefonódtunk velük a bőven kitolt nyugdíjig, s talán még sokkal tovább egy megbonthatatlan házasságban. Ásó, kapa, trágyavilla, nagyharang. Hartay Csaba
10. Szeretek búcsúzni, meg kell adni a módját a távozásnak, majd a legvégsőnek is, végül is arra készülünk minduntalan. Lángh Júlia