Ugrás a tartalomra
Ha megnézzük, mit is tudunk az atomok viselkedéséről, azt találjuk, hogy sokkal kevésbé engedelmeskednek törvényeknek, mint korábban hitték; azok a törvények, amelyek megszabják viselkedésüket, tulajdonképpen olyan statisztikai átlagokra vonatkoznak, amilyeneket véletlen eseményekből szokás számolni. Van egy olyan törvény, mint mindannyian tudjuk, hogy ha kétszer dobunk egy dobókockával, akkor nagyjából 36 esetből egyszer fogunk két hatost dobni. Ezt mégsem tekintjük bizonyítéknak arra, hogy a kockadobás eredményét pontosan megtervezett törvény szabályozza - éppen ellenkezőleg, ha minden esetben két hatost kapunk, akkor fogjuk gondolni, hogy az eredmény tudatosan megtervezett. A természeti törvények jelentős része éppen ilyen jellegû.
Kapcsolódó idézetek
-
Ha a determinizmus igaz, akkor a jövő meg van határozva, ide értve minden jövőbeli gondolatunkat és cselekedetünket. És ha az ok-okozati törvények a kvantummechanikának vagy valami másnak köszönhetően a véletlennek is szerepet adnak, akkor sem mi határozzuk meg, hogy mi történjen. Nincs a kettőnek olyan kombinációja, ami kompatibilis lenne a szabad akarat népszerû elképzelésével.
Sam Harris
-
Minél alaposabban vesszük szemügyre az emberek cselekvéseit, annál nyilvánvalóbbá válik, hogy egyszerû, rekonstruálható mintázatokat követnek, amelyeket átfogó törvények uralnak. A kockadobást vagy a tombolát el is felejthetjük mint életünk metaforáit. Gondoljunk magunkra úgy, mint automata vezérlésre kapcsolt, álmodó robotokra, és sokkal közelebb kerülünk az igazsághoz.
Barabási Albert-László
-
Ha ismernők a Természet minden törvényét, csak egyetlen tényre, egy aktuális jelenség leírására volna szükségünk, hogy az abból eredő következményeket levonhassuk. Egyelőre azonban még csak néhány törvényt ismerünk, s következtetéseink ezért többnyire hibásak, persze nem azért, mintha a Természet volna zavaros vagy következetlen, hanem azért, mert számításainkból lényeges elemek hiányoznak. Törvényszerûségről, harmóniáról alkotott fogalmaink arra a néhány esetre szorítkoznak, amelyet ismerünk; de még ennél is csodálatraméltóbb az a harmónia, amely eddigelé még ismeretlen, látszólag ellentmondó, ám valójában egymást támogató törvényszerûségek összjátékából jön létre. Mert a Természet törvényei a mi szemszögünkből tekintve olyanok, mint vándor számára a hegyek körvonala: lépésről lépésre változik, végtelen számú profilja van, noha a valóságban formája csak egy. Még ha felhasítjuk, átfúrjuk, akkor sem érthetjük meg a maga egészében.
Henry David Thoreau
-
Az élet telis-tele van egybeesésekkel, azon egyszerû oknál fogva, hogy az események a valószínûség törvényeit követik. Hajlamosak vagyunk kizárólag az egybeeséseket észrevenni, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy számtalan más esemény közepette jönnek létre, amelyeknek a során semmi rendkívüli nem történik.
Henri Loevenbruck
-
A véletlen olyan, mint a talányos kockajátékok (...). Bizonytalan és kikerülhetetlen játék ez, amit születésünk pillanatától mindannyian játszunk. Annyiszor vetünk kockát, ahányszor csak levegőt veszünk, s még csak nem is sejtjük, hogy sorsunk vajon kívánságaink, aggodalmaink, ábrándjaink vagy vágyálmaink szerint alakul-e majd. És ezt a félelmeinket elfeledtető, szélhámos és rendkívüli játékot játsszuk nap mint nap. Újra és újra elgurítjuk a kockát, de hiába erőlködünk, hogy jó számokat dobjunk, ez csak annyit ér, mint a halálon keseregni: a sors csapdáit úgysem kerülhetjük el.
Rafael Ábalos
-
Képzeljenek el egy kompot, amely egy folyó két partja között közlekedik! A víz egy bizonyos sebességgel folyik és tolja lefelé a hajót. A jármûnek van egy motorja, az hajtja a hajócsavart és a hajót a másik part irányába tolja. Adott tehát két, egymással szemben ható erő. A hajó által követett útvonalat e kettő alakítja. Nem kell fizikusnak lenni ahhoz, hogy az ember tudja, ha a víz nagyon lassan áramlik, a hajót pedig erős motor hajtja, akkor a hajó szinte nyílegyenesen megy át a másik partra. De ha erős az áramlás, a motor pedig csak erőlködik, a hajó elsodródik és jóval lejjebb éri el a túlsó partot. És persze van egy csomó köztes lehetőség. Nos, a gének és a környezet is így hatnak a magatartásra. Ha a hasonlatban szereplő áramlást a génekkel helyettesítem, a hajómotor helyére pedig a környezetet teszem, körülbelül ugyanezt a mechanizmust kapom. Néha, magatartásunkat illetően, a géneké a döntő szó, néha viszont a környezet hatása az erősebb és cselekedeteinket a kultúra határozza meg. De ahogy egy folyónak mindig van sodrása, a hajómotor pedig mindig kifejt valamilyen teljesítményt, úgy a magatartásunkat is két tényező, a gének és a környezet irányítja.
-
Képzeljük el, hogy a "világ" állandóan mozgásban lévő tárgyak bonyolult elrendeződése, egyetlen hatalmas sakkjátszma, az istenek játsszák, s mi csak megfigyelhetjük a játék szabályait. E világméretû játszma szabályai: a fizika alapjai. Viszont ha az összes szabályt ismernénk is, akkor sem lennénk képesek megérteni, miért pont a megfigyelt sakkhúzásra került sor a játszmában - ez már túlságosan bonyolult, és értelmünk véges. A sakkozók jól tudják, hogy a szabályok megtanulása nem nehéz feladat, mégis gyakran nehéz a legjobb lépést kiválasztani, vagy megérteni, hogy egy játékos az adott helyzetben miért éppen azt húzza, amit húz. Mindez a természet nagy sakkjátszmájára sokkalta inkább érvényes.
Richard Feynman
-
Fizikai lények vagyunk, akik a részecskék hatalmas sokaságából állunk, amely részecskéket a természet törvényei irányítják. Minden, amit teszünk, és minden, amire gondolunk, ezen részecskék mozgásának felel meg. Kezet rázunk, és az ön kezét alkotó részecskék fel-le mozgatják az én kezemet alkotó részecskéket. Ha üdvözöl, akkor a hangszálait alkotó részecskék levegőrészecskéket hoznak mozgásba az ön torkában, elindítva a levegőt alkotó, egymással szakadatlanul összeütköző részecskék láncreakcióját, egyesek nekiütköznek a dobhártyámat alkotó részecskéknek, elindítanak egy impulzust a fejemben lévő részecskék közvetítésével, így meghallom, amit mondott. Az agyamban lévő részecskék reagálnak az ingerekre, kialakítják azt a gondolatot, hogy ez egy erős szorítás, ezért más részecskék segítségével jeleket továbbítanak a karomban lévő részecskékhez, amelyek a kezemet az önével szinkronban mozgatják. Mivel az összes megfigyelés, kísérlet és érvényes elmélet megerősíti, hogy a részecskék mozgását teljes mértékben meghatározzák a matematikai szabályok, éppúgy nem tudunk beavatkozni a részecskék ezen, a törvények előírásait követő mozgásába, mint ahogy nem tudjuk megváltoztatni pi értékét.
Brian Greene
-
Az a gondolat, mely szerint a természeti törvények léte egy törvényhozó létezését teszi szükségessé, voltaképpen a természeti és az emberi törvények fogalmának összekeveréséből adódik. Az emberi törvények felszólítások, amelyek azt parancsolják, hogy viselkedjünk egy bizonyos módon; de vagy betartjuk őket, vagy nem. A természeti törvények azonban pusztán leírásai annak, ahogyan a dolgok valójában viselkednek, s mivel pusztán a valóságos viselkedés leírásai, nem mondhatjuk azt, hogy kell lennie valakinek, aki erre a viselkedésre utasította őket.
Bertrand Russell
-
Ha alaposan megfigyeljük, kiderül, hogy a világ összes bonyolult jelensége a természet rendkívül szervezett törvényszerûségeinek eredménye. Időnként gyorsan megértjük ezeket a szabályokat, de gyakrabban előfordul, hogy felfogásukhoz és szemléltetésükhöz leleményes kísérletekre van szükség.
Siddhartha Mukherjee