Ha ránézel egy polcra, akkor tudod, hogy biztos meg fogsz halni, mielőtt azt a sok filmet végignéznéd. Meg nem nézett mozik, el nem fogyasztott ételek, meg nem hallgatott zenék. Ha így gondolkodunk, akkor a jövővel kapcsolatos megbánás a halálunkkal együtt úszik el.

Kapcsolódó idézetek

1. Most mondd meg, ha belenézhetnél egy kristálygömbbe, látnád a halálod, és tudnád, hogy holnap, vagy a jövő héten történik, mit tehetnél? Leülnél rágni a körmödet, átkoznád a világot és gyûlölnéd az életet? Vagy úgy élnéd le utolsó néhány órádat, mintha a halál nem számítana? Úgy értem, jobb életet élnél addig? Vagy inkább sajnálnád magad, el lennél keseredve és megátkoznád a napot, mikor világra jöttél? Nyilvánvaló, hogy senki sem tudja, mikor fog meghalni. Nem is tudhatja. Nem is akarná tudni. Egyetlen dolga marad: bátor, teljes életet élni, minden egyes nap.
2. A tudat, hogy hamarosan halott leszek, a legfontosabb eszköz, amely segít meghozni az élet nagy döntéseit. Mert csaknem minden - minden külső várakozás, minden büszkeség, minden megszégyenüléstől és bukástól való félelem - szertefoszlik a halál színe előtt, csak azt hagyva meg, ami igazán fontos. Annak tudata, hogy meg fogsz halni, az egyik legjobb módja annak, hogy kikerüljük azt a csapdát, hogy azt gondoljuk, van vesztenivalónk. Steve Jobs
3. A halálfélelemmel ugyanúgy szembe kell néznünk, mint minden más félelmünkkel. Képessé kell válnunk arra, hogy elképzeljük a saját elmúlásunkat, meg kell barátkoznunk a gondolattal, ízekre kell szednünk, meg kell szabadulnunk a rémisztő gyermekkori halálképzetektől. Ne higgyük, hogy a halál gondolatát túl fájdalmas elviselni, hogy tönkretesz bennünket, hogy a mulandóságot tagadni kell, hogy életünk értelmetlenné válik az igazság fényében. Az efféle tagadásnak mindig megvan az ára - belső világunk és látókörünk beszûkül, racionalitásunk elhomályosul. Végül beleesünk a teljes önámítás csapdájába. Irvin David Yalom
4. Amikor úgy érezzük, ideje változtatni életünkön, önkéntelenül is leperegnek előttünk a korábbi kudarcaink. (...) Ha csak a kudarcok filmjét nézzük újra, megbénulunk. Ha csak a tapasztalatainkét, bölcsebbnek hisszük magunkat a kelleténél. Mindkét filmet le kell hát játszani a fejünkben. Paulo Coelho
5. Az embernek mindig úgy kell magára néznie, mintha másnap meghalna. Az az idő öl meg, amelyről azt hisszük, hogy még előttünk van. Elsa Triolet
6. Sok minden van ezen a világon, amitől félni kell. De a félelmeinknek semmi köze iszonytató maszkokhoz, mûanyag pókokhoz vagy rémületes szörnyekhez. Nem. A fejünkben kavargó gondolatok rémítenek a legjobban. Mi van, ha megbánja döntését? Mi van, ha tényleg boldogtalan? Mi van, ha a szerelem esélye örökre elúszott? Hogyan legyünk úrrá ezeken a gondolatainkon? Először is emlékeztessük magunkat: ami nem öl meg, attól csak erősebbek leszünk.
7. A halál gyakran figyelmeztetés nélkül csap le. Lehetünk egészségesek, élvezhetünk finom ételeket a barátainkkal, miközben mégis az utolsó perceinket éljük. Hátrahagyjuk a barátainkat, félbevágott beszélgetésünket, megmaradt ételünket, befejezetlen terveinket. Matthieu Ricard
8. Emlékek, ragaszkodások, megbánások. Ha túl sok felesleges cuccot cipelsz magaddal, a végén egyszerûen agyonnyomnak.
9. Ha érzed, hogy valami hátráltat, pedig nagyon jól tudod, hogy mit kellene tenned, nézz mögé. Ülj le, és nézd meg, hogy valójában mi rémít meg. Nagyon jól tudod, hogy képes vagy rá. Az élet nem ad olyan feladatot, amit nem tudsz megcsinálni. Ilyenkor csak arra kell rájönnöd, hogy mi hátráltat - és az bizony a jövőből jön. Valami, ami még meg sem történt, de a Te agyadban reális alternatívaként már ott él és burjánzik. Na oda kell szépen menni, és szépen kitépni gyökerestül. Eltávolítani, és olyan messzire hajítani, amilyen messzire csak tudod. Nem hagyhatod, hogy a negatív dolgok hátráltassanak. Igenis fel kell térképezni a jókat. Azt a milliónyi dolgot, amiért érdemes megcsinálni. Adj neki energiát, és még több lesz. Legyél bátor. Legyünk bátrak. Ezt most mondom magamnak is. Én is az leszek. Oravecz Nóra
10. Időtlen idők óta az állandóság illúziójában élünk, ezért úgy hisszük, hogy mindig sok időnk van hátra. Emiatt ama hatalmas veszélynek vagyunk kitéve, hogy halogatásra pazaroljuk el az életünket. E hajlamunk ellensúlyozására kell meditálnunk az állandótlanságon: a tényen, hogy bármely pillanatban meghalhatunk. Tendzin Gjaco