Ha valaki nem találja fel magát egy városban, ha be van szarva, hogy mit ehet, és mit nem, mit ihat, és mit nem, az miért nem marad otthon? Én amikor félek, otthon maradok.

Kapcsolódó idézetek

1. De mi az isten haragjának kell az otthonotokat elhagyni?, ha ezt meg tudnám érteni! Ha egyszer az ember már otthon volt ott, ahol volt, hogy képzeli?, hogy másutt majd még inkább otthon lesz? Závada Pál
2. Amikor van mitől félni, akkor nem meglepő, ha az ember fél - persze ettől még mindig élhet bátran.
3. Az "itthon" számomra (...) fontos, akkor is, ha dúl a bunkóság, ha rettegni kell a szomszédoktól, ha minduntalan becsapnak, ha szeméthegyek között kell az erdőn sétálni, kutyaszarokat kerülgetni az utcán, akkor is idetartozom, itt tudok csak élni, megengedem: azért, mert máshol sokkal rosszabb lenne számomra, akkor is, ha látszólag "jobb" lenne. Ezért aztán a hazaszeretet önzés, önvédelem. Lázár Ervin
4. A bátorság nem azt jelenti, hogy valaki nem fél. Hanem azt, hogy a félelmei ellenére útnak indul. Kell, hogy legyen honnan útnak indulni. Az otthon nem az a hely, ahová aludni és enni járunk. Az otthon az a hely, ahová hazatérünk mindennel, ami történt velünk és bennünk. És ahonnan útnak tudunk indulni újra meg újra.
5. Az ember csakis otthon lehet biztonságban. Ezt gyermekkorom óta tudom. Akkor sem szerettem az emberek társaságát, és különösebben most sem kedvelem. Normális ember kizárólag a nők miatt teszi ki a lábát a házból. Hogy találjon egy olyan nőt, aki ugyanígy gondolkodik, vagy akivel el lehet viselni az őrülteket, ha mégis kimegyünk a házból. Gerlóczy Márton
6. Folyamatosan figyelem az embereket, meg kell értenem valakit, mielőtt megbízom benne. Épp ezért az egyedülléttől sem félek. Egyedül jövünk a világra, egyedül megyünk el, ha nem tudunk magunkra támaszkodni, akkor el vagyunk veszve.
7. Az embert nem fából faragták, s a lekötöttség a szerencsétlensége, megfosztja bátorságától, csökkenti biztonságérzetét. Azzal, hogy egy helyhez köti magát, az ember minden feltételt elfogad, még a legrosszabbat is, és saját magát ijesztgeti a rá várakozó bizonytalansággal. A változást úgy látja, mint a befektetett fáradtság elvesztését; más foglalja el meghódított területét, neki pedig újra kell kezdenie mindent. (...) Ha marad, az ember tûr vagy támad. Ha elmegy, megőrzi szabadságát, s mindig kész arra, hogy helyet cseréljen és megváltoztassa a rákényszerített körülményeket. Mesa Selimovic
8. Ha félsz, az normális dolog (...). Jobb, mint ha nem félnél. Mert ha nem félsz, akkor alighanem elbíztad magad, és aki elbízza magát, az nagy bajban van. Charles Martin
9. Ha a félelem, az igazi félelem egyszer beette magát az ember testébe, nem múlik el soha (...): a szorongás mindig ott lappang, pedig nincs rá semmi ok. Mintha már nem tudna úgy lemenni egy lépcsőn, hogy azt ne érezze, hiányzik egy lépcsőfok.
10. A félelemtől nem lehet megszabadulni, de nem is kell. Nem ismerek egyetlen olyan embert sem, aki ne félne - én is félek. Az azonban már baj, ha mindig elkerülöm az olyan helyzeteket, ahol esetleg félni kell, mert akkor nagyon leszûkítem az életteremet, és a saját félelmemnek a foglya leszek. Nem merek semmit sem csinálni, mert esetleg félni kell. A legtöbb esetben tehát nem az a baj, hogy félek, hanem az, hogy félek félni. Feldmár András