Ha valaki nem tudja úgy megfogalmazni a mondanivalóját, hogy az jól mutasson a szalagcímben, a szerkesztőknek nem marad más választásuk, mint hogy maguk írják meg, amit az interjúalany mondani akar, ahelyett, amit mond. Ezt nevezik kreatív újságírásnak.

Kapcsolódó idézetek

1. Az emberek rá vannak szoktatva a percenként frissülő, hangulatkeltő hírekre, így tulajdonképpen nem is újságírás van, hanem szalagcím-háború. Ki tudja ugyanazt a hírt cifrább, kattintósabb verzióban tálalni, ki tudja előbb haragra gerjeszteni az olvasókat?!
2. Ha az ember könyveket ír és újságok munkatársa, gyakran kérnek tőle interjút. Tulajdonképpen fura dolog ez, hiszen nem világos, hogy akinek számos alkalma van rá, hogy kifejtse, mit gondol, az miért kéne, hogy ugyanazt még egyszer kifejtse. Interjút csak olyan emberektől - orvosoktól, politikusoktól, színésznőktől, rúdugróktól, fakíroktól, bíróktól vagy vádlottaktól - kellene kérni, akiknek foglalkozásukból következően nincs lehetőségük nyomtatásban kifejteni a gondolataikat. Umberto Eco
3. Akik nem mûvelnek valamilyen hagyományos mûvészetet, azok ódzkodnak mûvésznek nevezni magukat. Talán olyasminek tartják a kreativitást, ami különleges vagy ami kívül esik az ő képességeiken. A kiválasztott kevesek hivatásának tartják, azokénak, akik ilyen adottságokkal születnek. Ez szerencsére nem így van. (...) A kreativitás nem kizárólag a mûvészetre korlátozódik. Mindnyájan használjuk, méghozzá napi szinten. Az alkotás azt jelenti, hogy létrehozunk valamit, ami addig nem létezett. Ez lehet egy beszélgetés, egy probléma megoldása, üzenet egy barátnak, a bútorok átrendezése egy helyiségben, új útvonal keresése hazafelé. Rick Rubin
4. A kreatív emberek feltûnően jó megfigyelők, és többre tartják a pontos megfigyelést, mint mások. Sokszor csak az igazság felét mondják ki, azt azonban érdekesen, színesen - rendszerint azt a felét, amelyet mások nem vesznek észre. A hangsúlyok áthelyezésével, bizonyos elemek kiemelésével olyan pontokra mutatnak rá, melyek különben homályban maradnának. Ugyanúgy látják a dolgokat, mint mások, ugyanakkor homlokegyenest ellenkezőleg látják a dolgokat, mint mások.
5. Az szokták mondani, az élet ismétli önmagát. Én meg azt mondom, az élet sokkal kreatívabb annál, minthogy saját magát másolja újra és újra.
6. A reklám egyaránt lehetne a sajtó szemérmes, fantáziában gazdag vagy kihívó területe. Felkutathatná a kreativitás és a képzelet, az ismeretterjesztés és a riport, az irónia és a kihívás ezernyi lehetőségét. Bármely tárgyról nyújthatna információt, szolgálhatná az emberiség nagy ügyeit, megismertethetné a világot új mûvészekkel, népszerûsíthetne felfedezéseket, oktathatna, hasznos lehetne és haladó. Ehelyett micsoda zagyvalék! Oliviero Toscani
7. A tartalom határozza meg a formát, nem pedig fordítva. Nem is értem azokat az írókat, akiknek a forma a fontos, majd hozzáírnak valami kis történetet. Szerintem az ilyen íróknak egyszerûen nincs mondanivalójuk. Nincs ötletük, talán életük sincs, vagy nem tudnak mesélni. Thomas Glavinic
8. A kreativitás nem csupán egy szikra, hanem kitartó gályázás. Minden mûvész, feltaláló, dizájner, író vagy más kreatív ember gyakran elmondja, hogy munkája állandó ismétlődésre épülő folyamat. Egy adott ötletből indul ki, amelyet aztán átalakít, elmozdít, kombinál, elvet, majd újrakezdi, egyszerre felfedez magában valamit, friss látomása támad, s ismét munkához lát. Megvizsgálja az új ötletet, átalakítja, megosztja másokkal, elveti, és egyre csak formálja, formálja, formálja. Lehet, hogy ez magától értetődőnek tûnik, de a gyakorlatban csak nagyon ritkán valósul meg. Éppen ez foszt meg oly sok embert a kreatív önkifejezéstől: egyszerûen nem hajlandóak elvégezni az ahhoz szükséges munkát, hogy valami szép, hasznos, kívánatos és sikeres alkotást létrehozzanak. Brendon Burchard
9. A kreativitás (...) nem jellemvonás, hanem fegyelmezett munka. Akik azt állítják, nem kreatívak, azok gyakran egyszerûen nem veszik a fáradságot, hogy egy jó ötletet szívós munkával nagyszerû mûvé alakítsanak. Brendon Burchard
10. Az ember vagy írjon egy jó könyvet, vagy tegyen valamit, amiről más ír majd.