Hagyj el, óh Reménység! Hagyj el engemet; Mert ez a keménység Úgyis eltemet. Érzem: e kétségbe Volt erőm elhágy, Fáradt lelkem égbe, Testem főldbe vágy.

Kapcsolódó idézetek

1. Engedd, hogy érezzem az örökkévalóság levegőjét, most, hogy már lejár időm! Reád bízom, Uram, magamat, ne engedd, hogy elvesszek az örökkévalóságban! Michelangelo Buonarroti
2. Talán erőm volt kevesebb, vagy célt tévesztettem? Lehet, elhibáztam az életet. Amikre vágytam egykoron, idézni is pironkodom. (...) Fáradt vagyok halálosan, hitem, reményem veszve van, te könnyíted csak lelkemet, gyermeki szép emlékezet.
3. Jöjj és rázd fel dermedt szívemet, Mert nélküled így élnem nem lehet; S légy égi üdv, vagy kínzó gyötrelem, Mit bánom én? csak téged bírjalak Oh szerelem!
4. Szívemet kéne kitépnem, hogy mindezt ne érezzem, Mert nincs hitem, nincs mire várnom, Nincs helyem, érzem e tájon, Nincs érzés, mi ennyire fájjon. Miklós Tibor
5. Mit tegyek még, mi volna elég? Amim volt, már semmiség... De vigyázd a lelkem, Mert a szívem súlyát nem bírná el az ég! Ismerős Arcok
6. Lelked kedvessége, hozzám-szívessége ó, be nagyon hiányzik! Szíved hidegétől, idegenségétől testem-lelkem fázik! Ratkó József
7. Minden ember gyarló, az őszinteség rég kihalt, Miattatok feladnám, de az ösztönöm is élni hajt, A gyávaságom vezérelt, de nem számolhat le velem, Elvesztem a reményt, mégis adj okot, hogy ne tegyem. Children of Distance
8. Elfáradtam. A léleknek lennének még céljai, de a test már végképp erőtlen. Szilvási Lajos
9. Úgy engedj el, hogy nem sebzel mélyen. Úgy engedj el, ne fájjon visszanéznem. Úgy váljunk el, hogy más válasz nincsen. Úgy engedj el, hited ne lássam térden, s mindig a hősöm leszel. Janicsák Veca
10. Nem volt elég lelkem a jóra, s nincs elég erőm rossznak lenni, nincs már se könny, se bûn, se semmi. Csak fáj a föld, az ég s a szívem. Lányi Sarolta