Hajdan a szerelmesek egy a nagy világtól távol eső "Senki szigete" után vágyakoztak, ahol millió rózsa illatozik, enyhe szellő susog és aranyosan csillog a verőfény. Ma inkább megfelel az ízlésüknek egy háromemeletes fővárosi palota, a melyben a bútor van rózsafából, a selyem suhog és a csillogó arany kézzel fogható.

Kapcsolódó idézetek

1. Egyre több utazó, aki természetesen már többször is járt Párizsban és Londonban, Seholországot keresi. A szokásos útvonalakon kívül eső, isten háta mögötti helyeket, ahol nem is gondolnánk, hogy élni lehet - ahová senki nem veszi a fáradságot, hogy elutazzon. Seholország a divat. Gunnar Garfors
2. Valamikor én is álmodoztam egy palotáról... Azt hiszem, mi lányok mind így vagyunk ezzel. Aztán beköltözünk egy nyolcszobás házba, amely szívünk minden vágyát kielégíti... Talán azért, mert ott él a királyfink. Lucy Maud Montgomery
3. Õk ott a Rózsadombon ingoványnál is süppedőbb fotelekben. Én itt Párizsban a tövisek csúcsán a titkos értelmû rózsa illatában. Távol a fotelektől. Távol az ingoványoktól. MEGINGATHATATLANUL! KRISZTUSBAN ÉS A NÉPEMBEN! Keszei István
4. A szerelmi boldogság nem abból áll, hogy minden érzelmi energiánkat egy személyre sugározzuk: az embernek egyszerre egy egész csomó dolgot kell szeretnie, s ezeknek az összessége ölt testet a szeretett lényben, aki - ha igazán szeretik - szerelmese szemében a bimbózó orgonák virága, egy hajó lámpásai, az iskolai csengő, egy táj, felejthetetlen beszélgetések, jó barátok, gyermekkorunk egy vasárnapja, egy kedves hang, mely megszûnt beszélni, a legkedvesebb ruhánk, az ősz, a tavasz, a nyár, a tél, s az emlékeink, mert az emlékezés az élet veleje, a kenyér és a víz. Ezenkívül: teljes leltára minden vágyunknak és álmunknak, ami érthető, mert benne igazán minden vágy és álom egyesül. Truman Capote
5. Álmodtam egy világot, hol nincs több harc s a békének zaja szól. Szívemből kívánom, e meghitt hely csak létezzen valahol, Hol nem fáj a szegénység terhe, szárnyalunk a boldogságtól. Ez volna Isten terve. Tabatabai Nejad Flóra
6. Nyugodt és boldog éjszakám volt. Ez már így van, amikor az ember szerelmes. Apró különbségek teszik, és mégis hol fent van az aranyló felhők felett, hol leesik, és alig tud talpra állni. Aszlányi Károly
7. A párizsi szerelem merőben különbözik minden másfajta szerelemtől. Sem a férfiak, sem a nők nem ülnek fel ott a közhelyekkel fölcicomázott külsőségeknek, amelyekkel csupa illemből az úgynevezett önzetlen érzelmeket palástolni szokás. Párizsban a nőnek nem csupán a szívet és az érzékeket kell kielégítenie. (...) Légy fiatal, gazdag és előkelő, vagy még annál is több, ha tudsz; mennél több tömjént égetsz bálványod oltárán, annál kegyesebb lesz hozzád, ha ugyan van bálványod. (...) A túláradó érzelem a padlásszobák költészete; e nélkül a gazdagság nélkül mivé lenne a szerelem? Honoré de Balzac
8. Szerelmem, odakint nehéz, felhős az ég, idebent a nap a zenitre hág: boldogság, hogy este találkozunk otthon, a saját kis buborékvilágunkban. A melegség, a gyengédség buborékjában, a kertben, amelyet egy csók édenkertté varázsol. Raphaëlle Giordano
9. Vágyok valamire, ami különleges. Valamire, ami egyedi, ami szeret, amit szerethetek. Valamire, ahol minden csak úgy jön. Nincs játszma, se kényszer, csak úgy jön, nem kérdez, és elvisz magával oda, ahova soha nem akartam eljutni. Amitől mindig is rettegtem. Valójában nem is bánnám. Úgyis kezd unalmas lenni az, ami van. Oravecz Nóra
10. Szemhéjad, mint nárciszok szirmai. Mosolyod akár a hajnal. Szemeidben a szerelem tüze ég, és pillantásod lángra lobbant. Arcod a felkelő hold mindent betöltő ezüstje. Ébenfekete hajad karcsú nyakadra omlik, mintha csak az éj sötétje borulna ránk. Ajkaid csábító vörös rubintként ragyognak. (...) Szépséged elvarázsol és megigéz engem. Bársonyos bőröd illatától édes a mennyország ezernyi varázslatos kertje. Seherezád, szerelmem, az éj téged üdvözöl, s a nap aranyló sugarai vakító fénnyel ragyogják be szerelmünket.