Hallomásból tudom, hogy megszülettem. Életem azt pletykálja: meghalok. - Valami más (aminek nevére se leltem) biztosít: az is csak múló állapot.

Kapcsolódó idézetek

1. S mondhatnék többet vallomásnak: Én gyermeknek, jónak születtem, Csak az Élet lovalt be másnak. Ady Endre
2. A boldogság elillan. Elmúlik, mint minden más. Az élet többnyire születésből, öregedésből, fájdalomból és halálból áll. Élhetjük úgy az életünket, hogy igyekszünk nem tudomást venni a dologról, de ettől a tények még tények maradnak.
3. - Nem biztos, hogy minden igaz, amit az emberek mondanak. Csak pletykák. - Igen? És vajon hogyan születnek?
4. Az életen úgy megyünk át és életre úgy jövünk, hogy: magunk sem tudjuk miként. Legalábbis én így jártam, s amint hallom, nincs a földön ember, aki tapasztalatból tudná, hogyan és hol született, erről csak a hagyomány révén tud, s az ráadásul gyakran nagyon bizonytalan. Ernst Theodor Amadeus Hoffmann
5. Születésünk másnak öröm s elmúlni is csak másban tud létezésünk fájdalma.
6. Ugye tudod, mit szoktak mondani egymás közt az anyák. Ennek könnyû szülése volt, annak nehéz. (...) Hát így van ez a halállal is. Stephen King
7. Születésemtől haldoklom, de halálomig még születek.
8. Ha meghalok, halott leszek, és halott voltam, mielőtt megszülettem. Az élet az, mikor a halál szünetet tart. Az ember nem lehet egész idő alatt halott. Hallgrímur Helgason
9. Honnan és miért táplálódott belém, hogy ha valami nagyon jó adódik az életemben, rögtön társul hozzá az a rossz érzés is, hogy elmúlhat - mert ami nem eleve adott, hanem keletkezett, el is tûnhet... Szilvási Lajos
10. Életem névvel vállalom. Akármit szólsz, utam folytatom. Életem lehet rossz vagy jó, Ez vagyok én: emberből való.