Házasodtam, beh rossz fajta, Emelt főmet búnak hajtja; Emészti az életemet, Azzal együtt víg kedvemet.

Kapcsolódó idézetek

1. Kevés ez az egy életem? De hisz mióta veled élek, át lehet lépnem egy másikba, tiédbe is. Szép másvilágom! Búmat felező, minden örömöm megkétszerező! Illyés Gyula
2. Az örömet a lét búval együtt kinálja. Nem megy minden, uram, vágyunkkal egy irányba. Kell bosszankodni is, így akarja az ég, Enélkül a világ túl boldog lenne rég. Moliére
3. S míg libeg búsan, szerelemben, Én kikacagom kósza árnyad, Felé fúvok: menj, elbocsátlak. Ady Endre
4. Így táplálkozom a halállal, És így lakik jól ő velem; Az életem rég nem enyém már, Vadhúsként nő a szivemen. Pilinszky János
5. Nem hervaszt engem szerelem, De bú és fájdalom; A sírba szállt le jegyesem: Elhúnytát siratom. Vörösmarty Mihály
6. Az biztat, ami tegnap tönkretett; Víg dáridó bennem a bosszuság; úr vagyok, s nem véd jog, se fegyverek; Befogad és kitaszít a világ. Francois Villon
7. Csak menj, sok hosszú év vár rád! Sorsunk egybeforrt, menj, vidd tovább! A hajnal ágyat bont neked, Megpihen rajta kemény fémszíved. Edda
8. Isten éltessen, édes jó barátom, Kezemben van e cifra pohárom, De ha nem cifra is, Jó nagy, látom. Ezt tőke termetté, földdel epesztette, Ennek fehér volt a virágja. Ez már szív vidámító Holnap szomorító Ember bolondító Erszény laposító.
9. A mi engem vidítana, Az élethez kedvet adna: Attól mind meg vagyok fosztva, A jó mind másnak van osztva.
10. Az életet már megjártam; Mit szivembe vágyva zártam, Azt nem hozta, Attól makacsul megfoszta. Arany János