Hétköznapi életünkben először vagyunk szerelmesek, s - jó esetben - csak utána szeretünk. A tûzből parázs lesz. De ez nem a hétköznapok útja. A józan, földi élet útja. Az öregedés útja. Hogy először lángolok érted, aztán parázzsá szelídülök - és végül kihûlök. Ahogy öregszünk, úgy válik a forróságunk meleggé, langyossá, majd végül hideggé.

Kapcsolódó idézetek

1. A tûz, a lángoló szenvedély tüze nem tart sokáig. Előbb-utóbb kihûl, és átlényegül valami mássá. És ez nem a mi hibánk (...). Minden szerelemre ez a sors vár.
2. Kétfajta szerelem létezik. Az egyik akaratunkon kívül kerít a hatalmába, a másikat pedig mi magunk hívjuk életre. Az, amelyik kéretlenül toppan be, testi tünet, mint valami betegség. És ahogy a betegség is, legyengíti az embert. Olyan szerelem az, amely meggyötör, mert arra a kényszerre alapul, hogy a másikat birtokba vegyük, nem pedig arra, hogy szeressük és tiszteljük. De az a szerelem, amelyet mi magunk keltünk életre - amely két ember közös döntéséből születik -, az napról napra nő, és egyre erősebb lesz. Olyan, mint a tûzhely lángja, amelyet életben kell tartani, hogy főzzünk rajta, meg hogy melegen tartsa a házat, de nem engedhetjük addig tombolni, míg porrá nem égeti az egész várost, ahogy azt a nagy londoni tûz tette. De az ilyen szerelemhez két ember kell. Egyedül nem megy.
3. A szerelem idő előtt öreggé tesz, aztán - amikor véget ér az ifjúságunk - újra megfiatalít. Paulo Coelho
4. A szerelem, akár az eső, fölülről zúdul lefelé, csuromvizesre áztatva a párokat. De néha, az élet dühödt hőségében, a szerelem kiszárad a felszínen, alulról kell felszívnia a nedvességet, a gyökerein keresztül, hogy valamiképpen életben maradjon. Mitch Albom
5. Szeretjük egymást. Nem azzal a fiatal, tökéletes szeretettel, amit egykor éreztünk egymás iránt, de olyannal, ami erősebb és kitartóbb. A szerelmünk velünk együtt öregedett; már nem olyan szép, ez igaz, de izmos és erőtől duzzadó. Házastársi szeretet, ami örökké tart. Rosamund Lupton
6. A szerelem csupán rövid ideig lobogó láng, túl hamar rendes kis tüzecske lesz belőle, ami épp csak arra jó, hogy melegítse a kezünket. Aztán ez a kis tûz is kihuny, és ideje kisöpörni a hamut.
7. A békével házasságban kell élni, nem szerelemben. A szerelem lángol: forróvá s végül üszökké tesz. A házasság ellenben lángot rejtegető s üszköt bújtató parázs, mely melegít! Ördögh Szilveszter
8. Egy kezdődő kapcsolat olyan, mint egy gyerek. Kezdetben minden újdonság számára. Később felnőtté válik, aztán éretté, végül pedig megöregszik. Legvégül a kapcsolat meghal, vagy azért, mert az egyik ember meghal, vagy pedig, ami mostanában egyre gyakoribb, mert különválnak. Francois Lelord
9. Szeretni kell az élet tavaszán, Gyermek szivünkkel forrón s igazán, S ha jő a nyár, a komoly küzdelem, Mi edzi szivünk, az a szerelem. És jő az aggkor, életünk tele, Naponként fogyva a test ereje, Hogy megőrizzük szivünk tavaszát: Szeressünk hát! Petőfi Zoltán
10. A szerelem olyan elhivatottság, amely hosszú ismerkedés során csírázik ki és erősödik meg. Érzés; de olyan, mint mi: él. Megszületik, játékok és kalandok közt cseperedik fel, komollyá válik, végül megöregszik, és ha a sorsa arra érdemes, elérkezik az öregségét megillető béke és nyugalom. A te érzésed épp csak most fogant. De eztán, élete minden pillanatában más és más, jó és rossz érzések, gondolatok szegődnek majd társául, hidd el!