Ugrás a tartalomra
Hiába fogadkozunk, hogy soha nem fogjuk a szüleink példáját követni, sokszor azon kapjuk magunkat, hogy pont úgy viselkedünk, mint ők.
Kapcsolódó idézetek
-
Bármennyire is igyekszünk elkerülni a szüleink hibáit, végül mindig ugyanazt az utat járjuk be. Így vagy úgy.
-
A gyerekek sosem voltak valami jók a szüleikre való hallgatásban - de sosem mulasztják el utánozni őket.
Dan Millman
-
Generációk követik egymást, fiúk az apákat, lányok az anyákat, egyik a másik helyébe lép, elkövetve az elődök hibáit, átélve a győzelmeiket. De ha nem az ő útjukat akarjuk követni? Nem ugyanattól a félelemtől vagy vágytól vezérelve akarunk élni? Követendő vagy éppen elkerülendő példaként tekintünk rájuk? Úgy élünk, ahogy ők, mert ezt láttuk magunk előtt, vagy saját énképet kreálunk magunknak? De mi lesz, ha csalódunk a képben? Lecseréljük őket? Lecserélhetjük a szüleink képét, vagy a sors majd visszavezet minket arra az útra, vissza az otthon áldott melegéhez?
-
A példaképeink nem mindig azok, akiknek hisszük őket.
-
Sokat tanulunk a szüleinktől (...). Nem csak azt tanuljuk meg tőlük, hogyan kell viselkedni, hogyan viszonyuljunk a dolgokhoz, hanem azt is, hogyan tanuljunk az ő hibáikból.
Bordán Lili
-
Akár jó, akár rossz tulajdonságokról legyen szó, sokkal jobban hasonlítunk a szüleinkre, mint gondolnánk.
Gary Chapman
-
Hiába alakítunk ki otthon egy bizonyos légkört, ha a gyereknevelést valójában kénytelenek vagyunk megosztani a gyerekek barátainak a szüleivel - márpedig nem biztos, hogy éppen ezeket a felnőtteket választottuk volna a gyerekeknek példaképként.
-
Néha a gyermekeink másak lesznek, mint amilyennek mi szeretnénk őket, bármit is cselekszünk vagy mondunk.
-
Néha mindannyian rákényszerülünk olyasmire, amiről azt hittük, sose tennénk meg.
Mary E. Pearson
-
Számos döntésünk a szokásaink eredménye. Ezek közül néhányat örököltünk, másokra akarva-akaratlanul szüleink kondicionáltak bennünket nevelési eszközeikkel.