Ugrás a tartalomra
Hiszek abban, hogy ez a világ egyszer, talán kétszáz év múlva gatyába fog rázódni. Nem lehet ekkora közösség öngyilkos. Nem destruálni, maximális munkaerővel élni... Ez a dolgunk.
Kapcsolódó idézetek
-
Az élet kifolyik a kezünkből, és más lenne, ha lenne mi után vágyakoznunk, hogy ötven vagy hatvan után is legyen részünk valami luxusban, de nem így lesz, igaz? Az élet most ilyen, és csak rosszabb lesz. Minden. A legjobb, amiben reménykedhetünk, az, hogy meghalunk, mielőtt még teljesen elviselhetetlenné válik. A hőség, a víz meg az étel szempontjából. Hogy még néhány évig mûködőképesen tudjuk tartani a társadalmat, majd a következő világjárvány megint leállít mindent. Hogy nem kell rovarokat ennünk. Hogy a rasszisták és az őrültek nem szerzik meg a világ még nagyobb részét. Hogy lesz kávé, amit otthon megihatunk.
Jens Liljestrand
-
Mi vagyunk az a generáció, melynek meg kell mentenie az emberiséget. Lehet, hogy kényelmetlen a szerep, de ez a helyzet. Nekünk legalább még van esélyünk megmenteni a bolygót. A jövő generációinak már lehet, hogy nem lesz esélyük.
-
Nem gondolom, hogy egy társadalomnak végzete a tanult tehetetlenség. Meg kell próbálni megtörni az önmagukat megerősítő ciklusokat, optimistának kell lenni abban az értelemben, hogy megtaláljuk a lehetetlen helyzetekben is a pici lehetőségeket.
Pléh Csaba
-
Úgy vélem (...), hogy az emberek és az emberiség legfőbb feladata az, hogy megoldja azokat a problémákat, amelyek felvetődnek az életben. Nem hiszem, hogy túlontúl sokat kellene merengenünk és boronganunk a halálról és az emberi szenvedésről. Szembe kell néznünk az elmúlással, és mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy enyhítsük az emberi szenvedést ebben a világban.
Hankiss Elemér
-
Nem lesz vége a világnak, ha nem élnek benne többé emberek (...). Inkább azt mondanám, ellenkezőleg. Nagyon is jót tenne a világnak.
-
A világ még várhat: mi lecsekkoljuk, érdemes-e élni, aztán ha igen, visszajövünk a világért, és megváltjuk azt is majd, persze. Türelem. Türelem, ami nekünk most még nincs, de lesz, ha eljön az ideje.
Kemény Zsófi
-
Minél idősebb vagyok, annál kisebbre szûkül körülöttem a világ. És már nem tehetek ellene semmit. Az élet rövid (...). Legalább meg kell próbálnod élni, mielőtt ott végzed, ahol én - csak számolom a napokat, míg mások úgy nem döntenek, hogy betesznek valahová, ahonnan már nem szabadulhatok. Mert ennek nézek elébe, tudod? Hogy majd valaki kitörli a fenekemet egy olyan helyen, ami tele van haldokló emberekkel.
John Corey Whaley
-
Nem a világot kell megváltani. Élni kell, és a világ megváltja majd magát.
-
Civilizációnk és hosszú távon persze egész fajunk a végéhez közeledik, és bár a többség nyilván úgy gondolja, hogy száz év múlva még él majd ember ezen a bolygón, és valamilyen formában három-ötszáz év is könnyen elképzelhető, legalábbis bizonyos régiókban, de ezer év? Tízezer? Nevetséges, miért is képzeljük? (...) És ez szabadságot ad nekünk. Vigaszt nyújt. Nincsenek környezeti problémák, nincs éghajlati válság, nem pusztul a Föld. Ami van, vagy volt, az csak egy emlősfaj, amely annyira elszaporodott, hogy végül összeomlást okozott az összes ökoszisztémában, amelytől az élete függött, ezáltal pedig kollektív öngyilkosságot követett el, és persze szomorú, hogy történetesen ehhez a bizonyos fajhoz tartozunk, de ez néhány millió év múlva, kozmikus vagy evolúciós szempontból teljesen lényegtelen lesz. Egyáltalán nem számít.
Jens Liljestrand
-
Nem lehet, hogy csak annyi az élet, hogy elképzelünk magunknak egy jövőt. Nem elég csak áhítoznom a jövő után; kockázatokat kell vállalnom, hogy megteremtsem.
Adam Silvera