Ugrás a tartalomra
Hogy hallhasd a lelkem,
Leszek villám a csendben,
Belecsapok a földbe,
Mikor fáj a szívem.
Kapcsolódó idézetek
-
Úgy fáj a lelkem, mit felelhetek?
Lámpaként, szerelmem, mindig ott leszek.
Távol boríthat sírhalom,
Örökké rólad álmodom,
Mint akkor, angyalom!
Én édes angyalom.
Adam Makos
-
Szeretném felverni lelkem dalával
A szomorúk szívét, a világot.
Most megbocsátok annak is,
Aki bántott.
József Attila
-
A szívem adnám oda hegedûnek,
A szívem, melyből bú és vágy zokog,
Lopjon szívedbe enyhe bánatot
És kósza vágyat, mely árván röpülget,
Hogy szûz álmodban, halkan, édesen,
Nem is sejtve, hogy könny az, amit ejtesz,
Álmodban, mit reggelre elfelejtesz,
Sirasd el az én züllött életem.
Tóth Árpád
-
Mélyre áss, mélyre, én lelkem, hogy megtaláld a szívet - a vért, a forróságot, a szentélyt, a nyughelyet. Áss mélyre, mélyre a nyirkos földben, le egészen addig, ahol fekszenek ők, akiket szeretek.
Anne Rice
-
Küldöm a szívemet szivedre
Óráiban borzalomnak,
Hátha mégis odatalál,
Ahol egyetlen helyet kaphat,
Hol tán mégis pihenne.
Ady Endre
-
És valami tiszta csend
üdve lebeg odalent.
Nyiss utat e szûk csapáson,
nyiss a szívig, kalapácsom!
Henrik Ibsen
-
Ha valaki végre belehallgatna a lelkembe, akkor hallaná, hogy elsöprő erővel üvöltök. Minden sikolyom és kiáltásom mélyen el van ásva a szívemben. És az üvöltés ereje sebeket ejt rajta.
-
Elbújhatnék itt, a szíved mélyén,
a világban immár nincs helyem;
ringatóznék minden dobbanásra,
s a tiéd lehetne az életem.
Ismerős Arcok
-
Karodba bújnék, de hazudok, és nem teszem,
Szavakat súgnék, de hagyom, hogy a csend takarja szívem.
Cserháti Zsuzsa
-
Mintha mély sír lettem volna,
S benne lelkem a halál,
Oly sötét volt álmaimban
A sors, mely fölöttem áll.
Vörösmarty Mihály