Ugrás a tartalomra
A szívem adnám oda hegedûnek,
A szívem, melyből bú és vágy zokog,
Lopjon szívedbe enyhe bánatot
És kósza vágyat, mely árván röpülget,
Hogy szûz álmodban, halkan, édesen,
Nem is sejtve, hogy könny az, amit ejtesz,
Álmodban, mit reggelre elfelejtesz,
Sirasd el az én züllött életem.
Kapcsolódó idézetek
-
A vágyak bágyadt hegedûjén
gyászindulót húzok neked.
(...)
Elhantolt álmaim zokognak
a horpadt öblû hegedûn,
és könnyeim, az eltitkoltak,
hullanak a húrra keserûn.
Juhász Gyula
-
Törjétek fel zárát az "én-álmodásnak"
Hogy elepedt lelkem odaadhassam másnak -
Másnak másnak másnak - ki megváltja tőlem
Ki mint húrból hangot kicsalja belőlem -
Ki valóra váltja - megitatja vérrel
S megéteti könnyes szerelem kenyérrel!
Lesznai Anna
-
Aludj, szavam fel nem zavar,
Hisz álmod oly tökéletes!
Ébredj? Fény várjon, zivatar?
Sírj és nevess?
(...)
Aludj! Még bûvkört jár vele
Egy álom: Szellemed nyugodt;
De szertefoszlik Édene
Ébred s zokog.
Edgar Allan Poe
-
Meghajtom gőgös, vad fejem,
Ziháló mellemen kezem.
A térdem roskad, mint betegnek,
S könnyeim lassan megerednek...
A semmi súlyos érzete
Sziklaként rám ólomkodik,
A lélek veszte, végzete,
Hogy vétkezik, hogy elbukik.
P. Jánossy Béla
-
Tudom, mi bántja a szívedet,
Add nekem most a könnyedet,
Az álom lassan véget ér,
A remény mindig megmarad,
A lelkedben él,
S mi emlékszünk majd rád,
Ne félj!
-
A szívben fuldoklik a vágy,
hamvadó gyertya csonkja,
ki ne aludj bolond szívem,
szeretet bolondja.
-
Jöjj és rázd fel dermedt szívemet,
Mert nélküled így élnem nem lehet;
S légy égi üdv, vagy kínzó gyötrelem,
Mit bánom én? csak téged bírjalak
Oh szerelem!
-
Zengjük el hát utolsó dalunkat és váljunk el!
Feledd el az éjt, ha már elmúlt az éjszaka!
Kit igyekszem ölelő karjaimba zárni?
Álmokat sohasem lehet fogságban tartani!
Mohó kezeim az ürességet szorítják szívemre és ez megsebzi keblemet!
Rabindranath Tagore
-
Szívem és lelkem fogoly legott,
Egynek, egynek rabja vagyok.
Ölelgetném azt az egyet,
Belsőmben csak e vágy reszket.
Örömöm nékem nincs más,
Titkos érte kívánkozás.
Álmot szememre ő igéz.
A vágyakozás elemészt.
-
Ha sírok néha, szerelmeddel ölelj át,
Fáradt, gyenge napjaimon vezess át.
Csak fogd a kezem, s maradj
Mellettem, amíg érzed,
Hogy zajos a világ.