Hol volt, hol nem volt, A vén idő mesél, Édesbúsan szól, Hogy még változol, S néha tévedsz még.

Kapcsolódó idézetek

1. Emlékeid, ha változol, Változnak benned és veled. Mi volt: egyszerre nincs sehol; Az élet mindent elfeled. Gábor Andor
2. Hova tûnt a "hol volt, hol nem"? A meséd felnőtt rég. Vagy nagyon mélyen a szívedben Vár, hogy eljátszd még.
3. Keserûbb lettél, de nem ostobább, Nincs olyan pont, ahol nincs tovább. Megtörhet minden, ami létezik, De ha nincs hova menned, Én nem hagylak itt.
4. Rossz voltál, jó lettél, Megbántad, ha vétkeztél. Múltad múlt réges-rég, Volt mi volt, továbbmentél. P. Mobil
5. Bús az idő, bús vagyok én magam is, Valamennyi szép leány van, mind hamis. Szeretete nem állandó; Mint az idő változandó, ihaja!
6. Keresem, hol a baj, Pedig egyszerû, Valami elmúlt, eltûnt, S ettől lett keserû. Edda
7. Tudom azt, hogy neked néha fáj, Tudom azt, hogy valahol vársz még rám, Tudom azt, hogy nem mondtam mindent el, De nem veszíthetlek el.
8. Tudom, hogy sok mindenen mentünk át, Nem egy haver voltál, hanem barát, Hogyha visszagondolok, néha fáj, Hogy kamu volt, amiket mondtál.
9. Elvesztett évek, számon kérném én, Ó, de nincs kitől. Más idők jönnek, Kemények és nehezek, Túl a mélyponton várom a holnapot, Én itt vagyok.
10. Úgy kezdődött, régen volt egy álmod. Fényben úszott minden éjszakád. Sok hazugság közt eltûnt, nem találod, De érzed, valahol messze vár még rád.