Időnként a legszebb, legdrágább emlékek váltják ki a legfájdalmasabb érzéseket; különösen, ha halál, különválás vagy egy kapcsolat megszakadása miatt elveszítettünk valakit, akit szeretünk.

Kapcsolódó idézetek

1. A világon nem az a legfájdalmasabb érzés, ha elveszítünk valakit, akit szerettünk. Hanem, ha elveszítjük az érzést iránta. Istók Anna
2. A szeretett személyt soha nem akarjuk elfelejteni, emlékezetünkben kiemelt helyet kap. A kezdeti fájó érzelmek idővel elhomályosulnak, de a hozzá kapcsolódó emlékek - érzések, dallamok, ízek, illatok, helyzetek - évek múlva is előhívhatják bármelyik szakaszt, és különböző intenzitással újraéljük a gyászt.
3. Néha az emlékek elszomorítanak. Néha mosolyra fakasztanak, máskor meg elfog a hálaérzet. Van, hogy emlékeztet a szép életre, amit megszoktál az illetővel, és mindarra, amit ő adott... az emlékek vegyes érzelmek. Ott a gyász, az öröm, talán harag is van benne. Olyan sok ez az érzés, hogy muszáj valahogy rendbe szedni őket.
4. Bármennyire szeretjük a hagyományainkat, néha a legszebb emlékek onnan származnak, amikor szakítunk a hagyományokkal.
5. Amikor elveszítjük az egyetlen embert, akit szeretünk, legkeserûbb könnyeink azokra az órákra emlékeztetnek, amikor még kevésbé szerettünk. Maurice Maeterlinck
6. Ki nem ismeri a bánatos érzést, mikor sokévi távollét után hazaérve, mindent olyan ósdinak, elhagyatottnak látunk, és panaszosan szól hozzánk minden tárgy, gyermekkorunk jó ismerősei; minél vidámabbak a hozzájuk fûződő emlékek, annál mélyebb bánat fogja el a szívünket. Nyikolaj Vasziljevics Gogol
7. Néha elrejtjük az érzéseinket, félünk az ismeretlentől, habár tudjuk, hogy fájni fog. De a fájdalomnál is rosszabb, ha nem hallgatunk a szívünkre, mert kihagyhatjuk életünk legszebb pillanatát.
8. Az emlékek, amelyek mosolyt vagy könnyeket váltanak ki az emberből... néha a legváratlanabb pillanatban tolakszanak az elménkbe. Patricia Gibney
9. Fájdalmas tovább élni a szeretteink elvesztése után. Egyszerûen fáj. Fájdalmas végigmenni a folyosón, vagy kinyitni a hûtőt. Fáj felvenni egy pár zoknit, vagy fogat mosni. Az étel íztelen. A színek elszürkülnek. A zene bántja a fület, ahogy az emlékek is. Ránézünk valamire, amit máskor szépnek találnánk - a bíbor égre naplementekor, vagy a gyerekektől nyüzsgő játszótérre -, és mindez valamiképp csak mélyíti a veszteségérzetet. A gyászt így, magányosan hordozzuk. Michelle Obama
10. Vannak pillanatok, amik belénk égnek, visszavonhatatlanul velünk maradnak és elkísérnek, amíg élünk. Sajnos, néha a rosszra valamiért könnyebb emlékezni, mint a jóra.