Igazuk van a szkeptikusoknak. Ha a tudomány helyett a vágyainknak hiszünk, azzal visszatérünk a sötét középkor boszorkányüldözéséhez, az érvágáshoz és azokhoz az imákhoz, amelyekben Isten segítségét kérjük a betegségek leküzdéséhez.

Kapcsolódó idézetek

1. Míg a tudományos ismeretek nem foglalják el az őket megillető helyet, addig lélektani okokból sok embernek szüksége van babonákra. De sokkal hasznosabb a valódi segítséget nyújtó természettudományra támaszkodnunk, és a babonákat visszaûznünk a múltba, ahonnan erednek.
2. Előfordul olykor, hogy a statisztikák is félrevezetők - például mert rosszul prezentálják őket -, ezért van, aki nem bízik bennük. De lássuk be, nélkülük még mindig különféle varázsigék kántálásával és csirkeáldozattal próbálnánk elûzni a betegségeket.
3. A vallás foglalkozik a történelemmel, a költészettel, az irodalommal, az etikával, az erkölccsel, beleértve azt is, hogy könyörületesen bánjunk a legszerencsétlenebbekkel. Mindezek olyan dolgok, amiket teljes szívemből támogatok. A vallás akkor kerül bajba, amikor úgy tesz, mintha értene valamit a tudományhoz. Carl Sagan
4. Akkor fordulunk spiritisztákhoz, amikor szükségünk van a halottainkra, amikor nem tudjuk elfogadni, hogy a halál végleges. Hinni akarunk abban, hogy a spiritiszta vissza tudja hozni a holtakat az élők világába. A lezárás ugyanilyen illúzió - hiú remény, hogy meg tudjuk fojtani nagyon is eleven gyászunkat. Stephen Grosz
5. Semmi okunk rá, hogy képmutatónak bélyegezzük azoknak az embereknek a kérészéletû vallásosságát, akiknek a vallásossága elmúlik, mihelyt vége a veszélynek, ínségnek vagy a lelki bajoknak. Miért ne lettek volna őszinték? Kétségbeestek, hát segítségért üvöltöttek. Ki ne tenné? Clive Staples Lewis
6. Nem tesz jót, ha az ember bízik a segítségben, pedig a valóságban reménytelen a helyzete. Még rosszabb, ha a valóságtól elrugaszkodott elvárásokba kapaszkodunk, és reméljük, egy csodakúra még mindent jóra fordíthat. Jostein Gaarder
7. A szentség a tudomány ellentéte. A szentség ima, és ránk semmi szüksége. Hívők kellenek neki. Nem azért képeztem az elmém éveken át, hogy ne használjam!
8. A tudomány mindig újabb és újabb kérdéseket tesz fel ott, ahol az egyszerû embernek válaszra volna szüksége; így aztán nem csoda, ha inkább a prédikátorokhoz meg az utcasarki jósokhoz fordul. Mi hiába tudjuk, hogy a problémáit azok se oldják meg... Mellesleg, mi nem is tudhatjuk, hogy megoldják-e, mert a tudomány épp az olyan kérdéseket tárta fel legkevésbé, hogy valójában mi hiányzik ezeknek az embereknek. Lehet, hogy egyszerûen csak valami koherens és könnyen emészthető világképre vágynak, ami orientálja őket a mindennapokban. Lehet, hogy mindenekelőtt közösségtudatra, arra, hogy tartozzanak egy csoporthoz, velük azonosan gondolkodó és érző társakkal. Ha mindezt egy fundamentalista szektában kapják meg, és mondjuk ez által kerülik el a neurózist, akkor mit számít, hogy cserébe le kell tagadniuk a Nagy Õsrobbanást az égről? Hát nem megéri?
9. Ha a tudomány az igazságot adja nekünk, akkor az erkölcs a jót és helyeset, a politika az igazságosságot, a vallás tartománya pedig az ígéret és várakozás. Fő feladata leküzdeni az elkeseredést és reménytelenséget, válaszul az emberi tragédiákra, a konfliktusokra, a törékeny emberi sors durva, váratlan és megmagyarázhatatlan tényeire. Ilyen interpretáció mellett a vallások nem elsődlegesen igazak, sem pedig jók vagy igazságosak; ha úgy tetszik, inkább emlékeztetők, kísérletet tesznek a bánaton, félelmen, aggodalmon, és megbánáson való túllépésre, gyógyírt kínálnak a fájó szívre, legalábbis nagyon sok - ha nem minden - ember számára. Paul Kurtz
10. Léteznek orvosi csodák. Bár mi, akik a tudományra esküdtünk fel, nem szeretünk hinni a csodák létezésében. De léteznek, történnek dolgok, amikre nincs magyarázat. Nem irányíthatjuk őket, de megtörténnek. Élünk a csodával, ha rátalálunk, átnyúlunk a szakadékon. Bár lehetetlennek tûnik, és nélkülöz minden logikát, átérünk.