Ingajáratok kötik össze a szenvedés meg a felejtés szigetét, sőt egy távolabbit is, a reményét.

Kapcsolódó idézetek

1. Mintha bekéredzkedett volna valami alaktalan, szürke vigasztalanság, valami, ami a bánatnál is szomorúbb - egy távoli, névtelen emlék, szélfújta, végtelen hullám, hogy visszakövetelje, amit kivetett egykor egy elfelejtett szigeten - a parányi emberséget, fényt és eszmét. Erich Maria Remarque
2. Hogy mi a bánat? Egy hajó A remény holt vizében.
3. A szenvedés elkoptat reményt és hitet; magányos marad, nincs rá magyarázat. Albert Camus
4. Az egyik szerelemből folyni a másikba semmi több, mint menekülés egyik szigetről a másikra, miközben a hátunk mögött egyre nagyobbak a romok, egyre több a szenvedés. Weiner Sennyey Tibor
5. A szerelem összeköt. A félelem elválaszt. A remény összehoz. Ian McEwan
6. A legényéletnek van valami mellékíze, ami elszigeteltségre és ténfergésre emlékeztet. Thomas Mann
7. A szomorúság tovaszáll az idő szárnyain. Jean de La Fontaine
8. Az élet egy sziget a magány tengerében. Egy sziget, amelynek sziklái: a remények, fái: az álmok, virágai: az egyedüllét, patakjai pedig a szomjúság. Kahlil Gibran
9. A várakozás nyitja az emlékek sorát, és az is zárja le.
10. A múlt kísért, a jelen összezavar, a jövő halálra rémít.