Itt tépted, halál Széjjel szép virágom, Soha már nem nyílok Ezen a világon.

Kapcsolódó idézetek

1. Letéptem ezt a hangaszálat Már tudhatod az ősz halott E földön többé sohse látlak. Guillaume Apollinaire
2. Letéptem ezt a hangaszálat Már tudhatod az ősz halott E földön többé sohse látlak. Guillaume Apollinaire
3. Ragyog a nap, virágok nyílnak S te nem látsz semmit már soha. Ifjú tested ahol már oszlik: Illat, se fény nem száll oda.
4. Számomra a halál az halál - végleges és visszafordíthatatlan, ami után nem következik semmi. És ezen se drága virágtartók, se gondozott sírhantok nem tudnak változtatni. Harlan Coben
5. Halott ez a szerelem, Hiszen új virágot nem hajt Szíved csak havat hint, Néma búcsút, keserû kínt.
6. Hátha majd most hoz az élet olyat, hogy halál a vége, ott nem emlékezni másra, csak szépre. Kispál és a borz
7. Talán az élet, munkáinkért, Nem fog fizetni semmivel, De a halál majd szemeinket Szelíd, lágy csókkal zárja be, S virágkötéllel, selyempárnán Bocsát le a föld mélyibe. Petőfi Sándor
8. Ó ne szeress, ó ne, szegény halandó! Földi virágból fonsz remény-füzért, S a föld virága múló, hervadandó, Lehull, ha nyílt, ha néhány perczet ért. Hegedűs István
9. Te tönkretettél engem, kitépted érző keblemből a szívet, mely csak érted vert, mely soha nem szûnik meg érted verni, míg agyamat tudom, s míg eszemben egy csepp vér kering! De nem átkozlak... Menj utadon, néked tán még öröm-virág is nyílik azon, nekem is nyílik virág: a sír-virág! Rudnyánszky Gyula
10. Drága összetört virágaink, Pihenjetek csendesen, Ne érezzétek fájó könnyeink, Álmodjatok, míg találkozunk odafenn.